A statisztikai adatok szerint jelenleg közel 800 ezer ember részére folyósítanak rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékban pedig több mint 200 ezren részesülnek. A rokkantnyugdíjasok több mint fele a 62 éves életkorhoz kötött nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be. Ráadásul az aktív korúak többsége a jelenlegi szabályok szerint a III. rokkantsági csoportba sorolható, azaz nem teljesen munkaképtelen. (Az 55 év alattiak száma negyedmillióra tehető.) Közülük kerülnének ki azok, akik jobb rehabilitációs szolgáltatások és kedvezőbb munkaerőpiaci körülmények esetén folyamatos támogatás nélkül foglalkoztathatók lennének - olvasható a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által készített előterjesztésben.
A kormány tervei szerint kizárólag azok az aktív korúak részesülhetnek rokkantsági nyugdíjban a jövőben, akik teljes értékű munka elvégzésére rehabilitációval sem tehetők képessé. A megváltozott munkaképességűek kevesebb mint egytizede jelenik meg a munkaerőpiacon a fejlett országok 30-50 százalékos szintjével ellentétben. Az ellátásban részesülők jelentős hányada ugyanakkor bejelentés nélkül, vagy jövedelmét csak részben bejelentve dolgozik. A rokkantnyugdíjasok egy része nem csak az egészségi állapotának a romlása miatt kerül a rendszerbe, hanem azért, mert biztos jövedelemre szeretne szert tenni.
A rehabilitációs járadék
A jövő év elejétől várható rehabilitációs járadék olyan társadalombiztosítási ellátás, amelynek a jelentős egészségkárosodást szenvedett, de teljes értékű munkavégzésre alkalmassá tehető személyek jövedelemarányos keresetpótlását biztosítja legfeljebb 3 éves átmeneti időre. A járadékra ugyanis a törvénytervezet szövege szerint az válik jogosulttá, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett. Ezzel összefüggésben pedig a munkakörében, illetve a képzettségi szintjének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas vagy az egészségkárosodás következtében a keresete legalább 20 százalékkal alacsonyabb lenne. További előfeltétel, hogy az érintett személy rehabilitálható, valamint, hogy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. Rehabilitálhatónak az a személy tekinthető, aki az egészségi jellemzői, munkaerő-piaci és szociális helyzete alapján komplex (orvosi, szociális, foglalkoztatási) intézkedések révén alkalmassá tehető a teljes értékű munkavégzésre.
Az új ellátás csak átmeneti ideig folyósítható
A rehabilitációs járadék, amelynek összege megegyezik a III. rokkantsági csoport szerinti rokkantsági nyugdíj 120 százalékával, a rehabilitációhoz szükséges időig, legfeljebb azonban három évig folyósítható. Amennyiben a rehabilitáció a hároméves időtartam kimerüléséig sem volt sikeres, akkor az érintett az egészségi állapota függvényében rokkantsági nyugdíjat, rendszeres (átmeneti) szociális járadékot, illetve munkanélküli vagy szociális ellátást igényelhet. A rehabilitációs járadék ismét megállapítható a folyósítás megszüntetését követő 12 hónap után, ha a későbbiekben az érintett egészségi állapotában vagy a jogosultság egyéb feltételiben lényeges változás következik be. Tekintve, hogy az új társadalombiztosítás ellátás időtartama a nyugdíj szempontjából jogszerző időnek (szolgálati időnek) minősül, a járadékban részesülőnek 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Más a helyzet a munkanélküli ellátásokkal. Ezeknél a járadékfolyósítás időtartama nem tekinthető jogszerző időnek, de a jogosultság referencia-időszakába sem számít bele. Tehát a járadékos nem veszíti el az álláskeresési ellátásokra való jogosultságát, ha azt egészségkárosodása előtt már megszerezte. Adózási szempontból a rehabilitációs járadékra is a rokkantsági nyugdíj szabályait kell majd alkalmazni.
Farkas Katalin