A rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló törvényjavaslat szerint annak, aki egészségkárosodást szenvedett, a járadékjogosultság megállapítása után úgynevezett rehabilitációs megállapodást kell kötnie a munkaügyi központtal. A megállapodás konkrét tartalmát az érintett személy rehabilitációs szükségletei, egyéni elképzelései, illetve a munkaerő-piaci helyzet figyelembevételével kell kialakítani - olvasható a tervezethez fűzött szakminiszteri előterjesztésben.
Rehabilitációs megállapodás
A járadékos és a munkaügyi központ között létrejött megállapodás elsősorban a munkaképesség helyreállításához szükséges szolgáltatásokra, vállalásokra épül, azaz rögzíti, hogy az ellátásban részesülő személynek milyen lépéseket kell megtennie azért, hogy ismét munkába tudjon állni, illetve hogy ehhez milyen állami segítséget kap (pl. foglalkoztatási, egészségügyi, önkormányzati, szociális). Meghatározza a kapcsolattartás szabályait, valamint azt is, hogy az érintett szervek milyen gyakorisággal értesítik a munkaügyi központot az általuk nyújtott szolgáltatásokról, azok eredményéről.
Az együttműködési szerződésben szerepelnie kell annak, hogy a rehabilitációs járadékban részesülőt milyen kötelezettségek terhelik. Fontos szabály ugyanakkor, hogy, ha az érintett személy keresőtevékenységet folytat, akkor a rehabilitációját elsősorban ennek keretében kell megkísérelni. Ennek érdekében a munkaügyi központnak kell felveni a kapcsolatot az adott munkáltatóval.
A rehabilitációs időszak elteltét követően a munkaügyi központ kirendeltsége értékeli a munkaképesség helyreállítását szolgáló eljárások eredményét.
A munkaadó is kérhet támogatást
A rehabilitációs járadékban részesülő, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához különféle támogatások és szolgáltatások vehetők igénybe. A foglalkoztatási törvény tervezett módosítása szerint a járadékban részesülők is jogosulttá válhatnak azokra a támogatásokra, amelyek rehabilitációjukat leginkább segítik, annak ellenére, hogy nem minősülnek álláskeresőnek. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium összefoglalója szerint képzési támogatásként megtéríthető lesz a tanfolyam díja, továbbá az utazáshoz, szálláshoz és étkezéshez kapcsolódó költségek. Vállalkozóvá válás ösztönzéseként 3 millió forint összegű visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást igényelhet az, aki egyéni vagy társas vállalkozást kíván alapítani.
A munkabér és az ahhoz kapcsolódó járulékok 60 százalékát kitevő bértámogatás állapítható meg annak a munkaadónak, aki a járadékban részesülő legalább 12 hónapos foglalkoztatását vállalja. A foglalkoztatási törvény hatálya alá tartozó támogatás esetén legfeljebb egy évig, a fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtható támogatás pedig legfeljebb három évig folyósítható. A dolgozó felgyógyulása esetén támogatás nélkül is találhat munkahelyet, negatív irányú változás esetén ellenben a foglalkozási rehabilitációhoz nyújtható bértámogatással segíthető további foglalkoztatás. A bértámogatás körébe tartozik a munkatapasztalat megszerzésének, valamint a munkakipróbálásnak a támogatása is.
A közeljövőben megszűnő állami dotáció helyett költségkompenzációs támogatásban részesíthetők a kiemelt tanúsítvánnyal rendelkező, akkreditált munkáltatók, és rehabilitációs költségtámogatás mellett foglalkoztathatja a járadékban részesülő személyeket azok a foglalkoztatók, amelyek ún. védett szervezeti szerződést kötöttek.
A rehabilitációban résztvevők által igénybe vehető legfontosabb szolgáltatások:
A munkavégzés korlátozása
A tervek szerint rehabilitációs járadék folyósítása mellett lehetőség nyílik a legális munkavégzésre, de ha az ebből származó jövedelem tartósan megközelíti a korábbi keresetet, akkor a rehabilitáció sikeresnek tekinthető, tehát az ellátás folyósítását meg kell szüntetni. A munkavégzést éppen ezért a munkaügyi központnak be kell majd jelenteni. A járadék megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a munkavégzésből (ideértve a vállalkozás személyesen közreműködő tagját) származó jövedelem hat hónapon keresztül havi átlagban meghaladja a járadék összegének megállapításakor figyelembe vett utolsó két teljes naptári év jövedelmének havi átlagát. A konkrét összeget a rehabilitációs járadékról szóló határozat tartalmazza. Az összeghatár átlépését az érintettnek kell majd bejelentenie, de azt az adóhatóság is ellenőrizheti majd.
Farkas Katalin