Fejletlen a magyarok banki kultúrája

Néhány környező országénál is jóval fejletlenebb Magyarország banki kultúrája. Egyedül a hitelfelvételi adatok magasabbak idehaza a régióban megszokottnál.

A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérései alapján, Magyarországon tavaly, a felnőtt lakosság átlagosan 74 százaléka rendelkezett bankkapcsolattal, míg egy évvel korábban ez az szám 72 százalék volt. Az arány lényegesen alacsonyabb a nyugat-európai átlagnál, és sok kelet-európai országhoz képest is lemaradást mutat.

Németországban és Ausztriában a felnőtt lakosság közel 100 százaléka rendelkezik banki kapcsolatokkal, és ez a volt szocialista országok közül Szlovéniáról is elmondható. Magasabb a magyar adatoknál az arány Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában is, ezen országokban a lakosság 80-85 százaléka rendelkezik bankkapcsolattal. A magyarnál is fejletlenebb a banki kultúra egyebek közt Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában.

A banki szolgáltatást igénybe vevők életkorát vizsgálva az derül ki, hogy a legmagasabb arányban a 30-39 évesek rendelkeznek bankkapcsolattal. Az ilyen korú magyar népesség közel kilenctizede áll kapcsolatban valamely bankkal.

A legjellemzőbben használt banki termék továbbra is a folyószámla. A felnőtt magyar lakosság kétharmada vesz igénybe ilyen szolgáltatást. Érdekes, hogy ezzel szemben csak a lakosság 53 százaléka rendelkezik a folyószámlájához kapcsolódó bankkártyával.

Míg a banki termékek igénybevétele terén, nemzetközi összehasonlításban Magyarország általában nem áll túl jól, más a helyzet, ha a hiteleket vizsgáljuk. A felnőtt lakosság 22 százaléka vesz igénybe valamilyen banki hitelt, ezzel Magyarország megelőzi például Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, és csak minimálisan marad el Németországtól.

Bár még alacsony az elterjedtsége, komoly ütemben nő az elektronikus bankolási szolgáltatásokat igénybe vevők aránya. 2006-ban átlagosan, a felnőtt lakosság mintegy 7 százaléka élt ezzel a lehetőséggel.