Többet kell költeni energia-hatékonyságra

Leggazdaságosabban az épületek szigetelésének javításával növelhető az energiafogyasztás hatékonysága, ami a kulcsa a légkörbe juttatott szén-dioxid csökkentésének. Egyesek szerint az ilyen beruházások a GDP-t is növelik, más szakértők szerint nem hajszolható tovább a globális gazdasági növekedés.

Megoldható a világszintű szén-dioxid-kibocsátás olyan mértékű csökkentése, ami elegendő az átlaghőmérséklet növekedésének megfékezésére - hivatkozik a McKinsey tanácsadó cég tanulmányára a Világgazdaság. Az összeállítók számításai szerint azonban csak az EU-nak 800 és 1100 milliárd euró közötti beruházást kell eszközölnie, ha teljesíteni akarja 2020-ra vonatkozó 20 százalékos csökkentési célkitűzését.

Az EU25 számára a szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékos mérséklésének költsége 2020-ra, egy holland becslés szerint a nemzeti jövedelem 0,6-3,1 százalékára rúgna. Egy százalékkal számolva, Magyarország esetében ez a környezetvédelmi tárca éves költségvetésének négyszeresét jelenti - mondta Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára. (A harmincszázalékos lefaragásra legutóbbi csúcstalálkozójukon az uniós vezetők ugyan nem tettek egyoldalú ígéretet, ám egy esetleges nemzetközi megállapodás keretében elképzelhetőnek ítélték azt.)

A klímavédelmi célok teljesítésének kulcsát az energia-hatékonyság növelésében látja Szlávik János, a BME Közgazdaságtudományok Intézet igazgatója; a megújuló energia arányának emelése szerinte önmagában nem elég. Úgy véli, hogy az energia-hatékonyság fokozása, a szükséges beruházások révén egy ideig még a GDP növekedését is szolgálja, bár ennek haszna más ágazatokban jelentkezik, mint a költségek. Tóth Gergely, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (Követ) főtitkára szerint viszont szakítani kell a növekedésmítosszal, mert nem óvható meg a klíma a gazdasági bővülés folytatódó hajszolása mellett.

A McKinsey tanulmánya a különböző ágazatokat annak alapján rangsorolta, hogy milyen hányadban tudnak hozzájárulni az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő, 26,7 milliárd tonnás visszafogásához. A legtöbb tudós számítása szerint ugyanis ez szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne legyen több 2 Celsius-foknál. Egyik felsorolt eljárás sem haladja meg a 40 eurós pluszköltséget kibocsátási tonnánként. A McKinsey szerint a leggazdaságosabb módszer az épületek szigetelésének javítása, és a Németország által szorgalmazott, úgynevezett szén-dioxidmentes szénerőművek építése a legdrágább.

Magyarország éghajlatvédelmi terveit 2025-ig a Nemzeti éghajlat-változási stratégia foglalja össze, amely várhatóan még tavasszal elkészül.