A Mol egyelőre nem tervez iráni befektetést, mert túlságosan kényes terepnek ítéli az országot - mondta Hernádi Zsolt, a magyar gáz- és olajipari nagyvállalat elnök-vezérigazgatója a Der Standard című osztrák lap szerdai számában megjelent nyilatkozatában.
A Mol osztrák partnere és egyik részvényese, az OMV konszern tervezett iráni gázüzletéről szólva Hernádi hangsúlyozta: a két cég nem hasonlítható egymáshoz, mert az OMV-ben csak két fő részvényes van: az ÖIAG állami holdingé az OMV 31,5 százaléka, az Egyesült Arab Emírségek állami befektetési intézményéé, az IPIC-é 17,6 százaléka, miközben a Molnak több részvényessel - köztük a cég több mint 25 százalékát tulajdonló amerikai befektetési alapokkal - is egyeztetnie kell, és az utóbbiak biztosan nem néznék jó szemmel az iráni üzletet.
A Mol elnöke ugyanakkor nem zárta ki, hogy az iráni politikai helyzet megváltozásával a Mol fontolóra venne egy ottani befektetést, mivel, mint mondta, egyébként "Irán kitűnő terep".
A tervezett európai Nabucco gázvezetékről, illetve a Gazprom orosz gázóriás által tervezett, a Nabuccóval párhuzamos, azzal vetélkedő Kék áramlat földgázvezetékről szólva Hernádi megismételte: a Mol mindkét opciót nyitva hagyja, és amelyik először valósul meg, arról fognak majd elsőként tárgyalni.
Ezt azzal indokolta, hogy Magyarország mindig is a versenyt helyezte előtérbe, ez az egyik erőssége, másrészt mindkét tervezetre vonatkoznak az Európai Unió szabályai, amelyek "nyitott hozzáférést" (open access) írnak elő. Ha a Nabucco elkészül, a gázvezetéket az orosz földgáz számára is hozzáférhetővé kell tenni, illetve ha a Gazprommal építenek vezetéket, ahhoz is biztosítani kell a hozzáférést más partnerek számára.
A Gazprommal Magyarországon tervezett óriás gáztározóról Hernádi azt mondta, hogy annak semmi köze a Kék áramlathoz. A gáztározó megépülése Hernádi szerint Európa alapvető érdeke, mert abban Oroszország mint jelentős gázszállító vesz részt, és a gáztározók határozottan növelik az ellátás biztonságát.
A Mol és az OMV esetleges egyesüléséről szólva Hernádi azt mondta, hogy a helyzetet állandóan elemzik, de jelenleg úgy látják, hogy az egyesüléssel több érték menne veszendőbe, mint amennyi létrejönne, a monopolellenes szabályozás miatt. A Molnak túl sok üzletről kellene lemondania, és ez a részvényesei számára nem lenne elfogadható - hangsúlyozta a Mol elnök-vezérigazgatója.