A feketegazdaság zsugorodását hozó fordulópont múlt év szeptembere volt. Akkor lépett ugyanis hatályba az az adópasszus, amely a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetést írja elő. A rendelkezés egyúttal megengedi azt is, hogy a minimálbér duplájánál (ez most 131 ezer forint havonta) kisebb összeg után fizesse meg a munkáltató, egyéni vállalkozó vagy evázó a tb-, illetve az egyéni egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékokat, amennyiben a tényleges jövedelem ezt a határt nem éri el, ám ebben az esetben adóhatósági ellenőrzést kockáztat az adott munkaadó, illetve vállalkozás. Úgy tűnik, a hatósági fenyegetettség elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a korábbinál lényegesen nagyobb jövedelmeket valljanak be. Jó példa erre az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban regisztrált keresetemelkedés.
Tavaly, az első nyolc hónapban átlagosan - a versenyszféra egészénél alig valamivel magasabb - 9 százalék körüli bruttó átlagkereset-növekményt mért a KSH az építőiparban és a kereskedelemben. Az utolsó negyedévben, az előbbinél 14 százalék feletti, utóbbinál pedig a 16 százalékot, éppen hogy csak el nem érő bérdinamikát figyelhettünk meg. Mindezt akkor, amikor az építőipar termelése tavaly visszaesett, és idén is rosszak a kilátások, a kiskereskedelmi forgalom üteme a korábban tapasztalt felére csökkent, ez évben pedig stagnálás vagy enyhe zsugorodás következhet be a lakossági fogyasztásban - olvasható a Világgazdaságban.
Erre vélhetően még egy lapáttal rá tesz az a január 1-jétől élő előírás is, miszerint a korábbival szemben, nem az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz, hanem az állami adóhatósághoz kell bejelenteni a foglalkoztatotti jogviszony létesítését, vagy az abban történő változást. Az építőiparban, az első két hónapban több mint 20 százalékkal haladták meg a bruttó bérek a tavalyi év azonos időszakában papíron bevallottat. A versenyszféra egészében ennek a fele sem jött össze.