A legapróbb cégek is hitelhez juthatnak

A mikrohitelezési konstrukció átalakításával a legkisebb vállalkozásoknak is esélyük lesz arra, hogy hitelhez jussanak, és így a következő hét évben az uniós és a magánforrások együtt mintegy 27 ezer mikrovállalkozás számára biztosíthatnak forrásokat - hangsúlyozta Kóka János gazdasági miniszter kedden a mikrohitelezés magyarországi jövőjéről rendezett konferencián Budapesten.

A miniszter ismertette: a mikrohitelezésben egyre több konstrukció jelenik meg, enyhülnek a fedezeti követelmények és könnyebb lesz a hitelhez jutás. A kis- és középvállalatok számára megalkotott uniós Jeremie programban a következő hét évre 175 milliárd forintot különítettek el, ami várhatóan 2 ezer milliárd forint forrást mozgat meg. A 175 milliárdból 35 milliárd a mikrovállalkozások finanszírozására fordítható.

Kóka János hangsúlyozta: a mikrohitel népszerűsítésére és elérhetőbbé tételére azért is szükség van, mert a magyar vállalkozások mintegy 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ez az arány csak 15-20 százalékos. Ennek egyik oka, hogy a kisebb vállalkozások jelentős része nem tud bekerülni a banki finanszírozási körbe. A változások szavai szerint megteremtik az ügyfelekért folytatott versenyt a pénzintézetek között.

Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) gazdaságfejlesztési szakállamtitkára elmondta, hogy az uniós forrásoknak köszönhetően a következő hét évben mintegy 55 milliárd forintot fordíthatnak a mikrohitelezési konstrukciók támogatására, és ezzel mintegy 600 milliárd forint hitel áramolhat a gazdaságba. Az összegből 100 ezer vállalkozás integrálható a pénzügyi közvetítés rendszerébe, azaz juthat hitelhez és 130-150 ezer munkahely megtartása, illetve létrehozása válik lehetővé - tette hozzá.

A tervek szerint az 55 milliárd forintból 25 milliárdot a mikrohitelt nyújtók közvetlen refinanszírozására, 30 milliárd forintot pedig portfolió garancia nyújtásra fordítanak.

A minisztérium számai szerint az elmúlt 15 évben több mint 25 400 mikrovállalkozó jutott összesen 42,6 milliárd forint összeghez.

Egyed Géza emlékezetett rá, hogy az országban a vállalkozások 96 százaléka mikro- és kisvállalkozás. Jelentőségük azonban nem csak gazdasági súlyukban rejlik - a szektor állítja elő a bruttó hazai termék (GDP) egyharmadát - de meghatározó szerepet töltenek be a társadalmi kohézió erősítésében.

Gazdálkodásukat illetően a szakállamtitkár kedvezőtlennek nevezte a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát, a gyakran tisztességtelen versenyt, illetve a hitelhez jutás nehézségét. Célként jelölte meg az üzleti környezet javításán túl a finanszírozási lehetőségek bővítését, illetve a piaci információkhoz jutást.

A vállalkozások helyzetén javíthat az EU Jeremie elnevezésű programja, amelynek egyik kiemelt eleme a mikrohitelezés. A program célja, hogy olyan mikrovállalkozók is forráshoz juthassanak, akik eddig erre a bankok számára nem voltak alkalmasak, de megfelelő növekedési potenciállal rendelkeznek.

Marc Scublin, az Európai Beruházási Alap igazgatójának előadása szerint a Jeremie választható eszköz, nem minden tagállam dönt úgy, hogy strukturális alapjain keresztül alkalmazza a kis- és középvállalkozások pénzügyi támogatására. A kezdeményezést igénybe vevő tagállamok létrehozzák a Jeremie holding alapot, illetve egy pénzügyi közvetítőt, majd pénzügyi társintézményeket választanak pályázattal.

A Jeremie alap pénzügyi eszközök széles skáláját - tőkekonstrukció, hitel, garancia - foglalhatja magában, segélynyújtásra azonban nincs lehetőség.