Az engedélykérő e-mail is sértő lehet

A világhálón, telefonon, faxon érkező kéretlen elektronikus hirdetések, úgynevezett spamek, azon túl, hogy a címzettek magánszféráját sértik, egyre nagyobb terheket okoznak mind a felhasználóknak, mind a hálózatok üzemeltetőinek. A jelenséggel szembeni hatékony hatósági fellépést segíti az GKM által kidolgozott törvényjavaslat, amely egyebek mellett megszünteti a csomagküldő kereskedők üzletfenntartási kötelezettségét is.

A kéretlen telefaxüzenetek indokolatlan papírköltséget jelentenek, és a hatósági tapasztalatok alapján egyre több magánszemély sérelmezi, hogy a kéretlen kereskedelmi sms-ek és telefonhívások elfogadhatatlan beavatkozást jelentenek privát szférájukba. A hatékony fellépés egységes, integrált és gyakorlatban működőképes szabályokat igényel, ezért indokolt volt az elektronikus hirdetésre vonatkozó rendelkezéseknek a Nemzeti Hírközlési Hatóság bőséges tapasztalata alapján történő felülvizsgálata - olvasható a törvényjavaslat miniszteri indoklásában.

A javaslat az elektronikus kereskedelemről szóló törvény jelenlegi, szigorú védelmi szabályait a telefaxon kívül sms-re, mms-re is biztosítaná, kivenné ugyanakkor a telefonhívásokat, amelyekre továbbra is az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályozása vonatkozna. Az új megfogalmazás szerint elektronikus hirdetés bármely információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, illetve beszédcélú telefonhívás kivételével elektronikus hírközlés útján tett közlés, amelynek célja, hogy közvetve vagy közvetlenül népszerűsítsen egy vállalkozást, annak áruját, szolgáltatását, tevékenységét, illetve, hogy egy társadalmi cél megvalósításához kapcsolódóan nyújtson tájékoztatást.

Egyre gyakoribb jelenség az is, hogy a hirdetést tartalmazó levél küldése helyett előzetesen úgynevezett engedélykérő levelet küldenek, amelyben hozzájárulást kérnek a hirdetés küldéséhez. Ez a felhasználók érdekeit ugyanúgy sérti, mint ha a levél tartalma maga a hirdetés volna, ezért az ilyen leveleket is elektronikus hirdetésnek tekinti az országgyűlés előtt lévő tervezet. Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek azonban a vállalkozás, más szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése (különösen domainnév, e-mail cím) valamint a vállalkozás árujára, szolgáltatására vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik.

A megrendelést mindig vissza kell igazolni

Az elektronikus úton kötött szerződésekkel kapcsolatos újdonság a megrendelés kötelező visszaigazolásának a bevezetése. Emögött az a megfontolás áll, miszerint számos olyan szolgáltatás létezik, amelyet a jellegéből adódóan azonnal vagy legfejlebb néhány órán belül teljesíteni kell. A szolgáltató ezért a jövőben köteles lesz a megrendelés megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben a visszaigazolás a megrendelés elküldésétől számított, a szerződés tárgyától függő elvárható határidőn, legkésőbb azonban 48 órán belül nem érkezik meg, úgy az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól. A megrendelés is és a visszaigazolás is akkor tekintendő a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevőhöz megérkezettnek, amikor az a számára hozzáférhetővé válik.

A csomagküldéshez nem kell üzlet

A csomagküldő kereskedelem tekintetében megszünteti a törvényjavaslat az üzletfenntartási kötelezettséget. Ezzel összhangban módosítja a kereskedelemi törvény vonatkozó rendelkezéseit is. A csomagküldő kereskedelmet természeténél fogva nem a kereskedő és a fogyasztó személyes találkozása jellemzi, az üzletnek minősülő vevőszolgálati helyiség fenntartásának a megkövetelése ráadásul ellentétes az európai unió gyakorlatával is. Felesleges terheket ró továbbá a vállalkozásokra, így előnyhöz jutnak a más tagállamokban működő csomagküldő szolgáltatások, ahol nincs szükség fizikai helyiség fenntartására. A tervezet miniszteri indokolása külön kiemeli, hogy a szavatossághoz és a jótálláshoz kapcsolódó kereskedői kötelezettségeket a fenti említett adminisztratív teher megszüntetése természetesen nem érinti. A módosítás magát az üzlethelyiségre vonatkozó, a jegyzőhöz telepített külön engedélyezési eljárást szünteti meg, valamint - igazodva a csomagküldő kereskedelem jellegéhez - nem követeli meg a kereskedő és a fogyasztó közvetlen, fizikai (szemtől szembeni) kapcsolatát.