Hasznot hoz a tőkeexport hosszabb távon

A világ legnagyobb fejlődő piacain, például Indiában, Kínában és Oroszországban olykor tőkekivitellel is terjeszkedő magyar vállalatok gyorsíthatják a magyar gazdasági növekedést - mondta Veres János pénzügyminiszter a Magyar Atlanti Tanács pénteki, budapesti konferenciáján. A tanácskozás a tőkeexport motivációit, makrogazdasági és diplomáciai hatásait vizsgálja.

Már több magyar vállalat elérte azt a méretet, amely nyomán kilép a belföldi piacról, és nemcsak áru-, hanem tőkeexporttal is - mondta Veres János. A pénzügyminiszter által ismertetett adatok szerint a kiáramló magyar működőtőke összege a kiugró 2003. évi 1,4 milliárd euró után, 2004-ben 0,8 milliárd, 2005-2006-ban pedig egyaránt 2,1 milliárd euró volt. Veres János hozzáfűzte azt is, hogy nemcsak magyar vállalatok szerepelnek a tőkeexportőrök között, hanem olyan multinacionális társaságok is, amelyeknek központja nem Magyarországon van, de regionális terjeszkedésüket Magyarországról irányítják.

A magyar gazdasági növekedés forrásait 2009-ig nemcsak a költségvetés 1000 milliárd forinttal csökkenő igénye, illetve az Új Magyarország-programban felhasználható 700 milliárd forint jelenti, hanem a magyar cégek terjeszkedése is a világ leggyorsabban fejlődő piacain: Indiában, Kínában és Oroszországban - fejtette ki Veres János. Példaként hozta fel a magyar-orosz forgalmat, amely a 2003. évi 3,6 milliárd dollárról 8,2 milliárdra nőtt 2006-ra, s ezen belül a magyar export 600 millió dollárról 2 milliárd dollárra.

Emellett a magyar gazdasági növekedésben kiemelkedően fontos szerepe volt és van a beáramló működő tőkének - mondta Veres János, hozzátéve, hogy 1990 óta 62,1 milliárd euró tőke érkezett Magyarországra, ami egy főre vetítve 6170 eurót jelent. Ez utóbbi összeg a legmagasabb a visegrádi országok között, hiszen Szlovákia mutatója 3170 (a teljes beáramló tőke 16,7 milliárd euró), Csehországé 5717 (a teljes összeg 58,3 milliárd), Lengyelországé 1986 (76,7 milliárd) euró. Az utóbbi évek közül 2005-ben 6,1 milliárd euró, tavaly 4,8 milliárd euró, ebben az évben várhatóan 4,0 milliárd euró működő tőkebefektetés regisztrálható Magyarországon - közölte a pénzügyminiszter.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint hosszabb távon kedvező hatása lesz a magyar cégek külföldi beruházásainak, rövid távon azonban egyelőre nehéz megítélni, hogy a tőkekivitel hogyan hat a folyó fizetési mérlegre. Simor András kiemelte: "a magyar vállalatok külföldi befektetései alapvetően nem hazai beruházások helyett valósulnak meg, hosszabb távon ennek hatására javul a tőkekivitelt lebonyolító magyar cégek jövedelmezősége, ennek következtében a különböző piaci változásokat jobban tudják majd kiheverni, stabilabb lesz ezeknek a cégeknek a gazdálkodása".

Az MNB szakértői szerint középtávon a makrogazdasági vonatkozásokat tekintve kedvező hatásai lehetnek a tőkeexportnak, mivel a magyar tőkekivitel révén fejlődő külföldi cégek előbb-utóbb jövedelmet termelnek, egyre inkább bevételt, hozamot eredményeznek a magyarországi vállalatoknak - tette hozzá.

Simor András elismerte: kétségtelen, hogy a Magyarországról külföldre irányuló tőkeexport hatása a nettó nem adóssággeneráló finanszírozásra rövid távon kedvezőtlen is lehet, hiszen ha egy-egy évben megugrik a tőkekivitel Magyarországról, akkor a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege romolhat. Így ennek alapján rövid távon az ország megítélése a befektetők szempontjából átmenetileg akár kedvezőtlenül is alakulhat, és az adósság-jellegű forrásbevonás is növekedhet egy rövidebb időszakra. Hosszabb távon azonban a tőkekivitel révén előbb-utóbb profit érkezik majd Magyarországra, ami javíthatja a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlegét, azaz egyelőre nehéz megítélni milyen lesz a tényleges hatás rövid-, illetve középtávon - mutatott rá a jegybankelnök.

Simor András kitért arra is, hogy a magyarországi intézményi befektetők hogyan viselkedhetnek a jövőben a tőkekivitel szempontjából. Elmondta: a változó, illetve már módosított törvényi szabályozás révén az itthoni nyugdíjalapok is egyre nagyobb mértékben fektethetik felhalmozott pénzeszközeiket részvényekbe. Mivel a hazai tőzsde csupán néhány kiemelkedő részvényt mondhat magáénak, egyre emelkedik a nyugdíjalapok külföldön történő részvényvásárlása, ami szintén áttételesen tőkekivitelt jelent. A nyugdíjalapok ilyen tevékenysége azonban hosszabb távon kedvező is lehet, hiszen a külföldi részvénypiacok jelentős hozamokat érhetnek el, diverzifikáltabb lesz a lakosság megtakarítása, a nyugdíjalapok portfoliójában nő a külföldi részvénybefektetés, azaz hosszabb távon a lakosság forrásai, jövedelmei emelkedhetnek.

Elmondta: az MNB azzal számol, hogy már rövid távon a nyugdíjalapok portfoliójának diverzifikálása révén az éves GDP 0,7 százalékát is kiteheti a következő években az a tőkebefektetés, amely a nyugdíjalapok külföldi részvényvásárlásaival valósulhat meg.