Erőművek szerződéseit vizsgálja a kabinet

Munkabizottságot hoz létre a kormány a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokkal (htm) kapcsolatban, amelynek feladata az Európai Unió illetékes szerveivel folytatandó tárgyalásokon a magyar álláspont, illetve az erőművekkel folyó megbeszéléseken a kormányzati álláspont kialakítása és képviselete - derül ki a szerdán közzétett, május 11-i kormányhatározatból.

A munkabizottságot a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati munka stratégiai irányításáért felelős államtitkára vezeti, tagja pedig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Külügyminisztérium és a Magyar Energia Hivatal képviselője. A határozat szerint a kormány döntött abban, hogy az Európai Unió előírásainak az ellátás biztonságát, a költségvetési terheket és a fogyasztói költségeket is figyelembe véve kell eleget tenni. A szerződésekben érintett magyarországi erőművekkel - a közüzemi nagykereskedővel egyeztetve - a tárgyalások megkezdését azonnal kezdeményezni kell - áll a határozatban.

A hosszú távú áramvásárlási szerződések többsége a 90-es évek közepén az iparág privatizációjával összefüggésben született meg. Akkor a Magyar Villamos Művek (MVM) villamosenergia-nagykereskedő 2010-2015-ig szóló áramvásárlási szerződéseket kötött az áramtermelőkkel. Az Európai Unió burkolt állami támogatást és a versenyjogi szabályok megsértését látja a hosszú távú áramszerződésekben, de nem csak Magyarországon. A villamos művek monopol pozíciói mellett a htm-ek akadályozzák leginkább a piaci törvények érvényesülését.

Magyarországon vannak például olyan, hosszú távú szerződéssel rendelkező erőművek, amelyek a paksinál (8 forint kilowattóránként) jóval drágábban adják az áramot, miközben csak 20 százalékos kihasználtságúak, mégis nyereségesek, mivel relatív kis méretük miatt a kereskedő megengedheti, hogy ilyen drágán is vásároljon és kiegyenlítse az olcsó paksi áramból. A Gazdasági Versenyhivatal szerint a htm-ek piaclezáráshoz vezetnek, indokolatlanul drágítanak, korlátozzák a fogyasztókat a szabad szolgáltatóváltásban, és megakadályozzák a potenciális nagykereskedőket a piacra lépésben, az energiatermelő vállalatokat pedig nem ösztönzik hatékonyságnövelésre.

A Magyar Energia Hivatal elnöke, Horváth J. Ferenc még a múlt év elején újságíróknak azt mondta: hét htm van érvényben: a paksi, a pécsi, a csepeli, a Duna menti, a tiszai, a mátrai és a budapesti erőművel. Az állami tulajdonú paksi atomerőművet nem számítva a hat áramtermelő htm-e összesen 2100 milliárd forint értékű áram szállításáról szól.

A szerződések ügyét bonyolítja, hogy a htm-ek garantálnak egy bizonyos nyereségszintet is, vagyis ezek esetleges megszüntetése még az erőművek kárpótlási igényét is felvetheti. A Magyar Villamos Művek (MVM) mint az egyedüli közüzemi nagykereskedő által az erőművek között 1995 és 1998 között kötött hosszú távú áramvásárlási szerződések 2010 és 2024 között járnak le. Az EU egyébként nem kötelezi az államot ezen piacidegen szerződések felbontására, az csak javaslat. Európában a helyzet sok helyen hasonló a magyarhoz.

A már most késésben levő villamosenergia-ipari piacnyitás várhatóan a jövő év elején valósulhat meg. A liberalizáció árakra gyakorolt hatásáról azonban megoszlanak a vélemények; egyesek szerint olcsóbb, mások szerint drágább lesz az áram a nyitás után. További nehézség, hogy a monopolhelyzeteket és hosszú távú szerződéseket érintő piacbarát változtatásokat a nagy (és elkényelmesedett) európai energiavállalatok megszenvedhetik, mert hosszú távú hitelképességük sérülhet. Ennek viszont a tagállamok kormányai sem örülnének, mivel az energiavállalatok a nemzetgazdaságok alapvető talpkövei, legyenek bár állami vagy magántulajdonban.

A kormány elfogadta a villamosenergia-törvény tervezetét

A kormány elfogadta a villamosenergia-törvény tervezetét, amely értelmében 2008. január 1-jével (eredetileg 2007. július elsejétől) megvalósul a villamosenergia-piac teljes liberalizációja Magyarországon - közölte Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a szerdai kormányülést követő kormányszóvivői tájékoztatón. A kormány várakozásai szerint a parlament júliusig elfogadja a törvényt, és ezzel megszűnik az a kettős modell, amely a piac részleges megnyitásával, 2003 eleje óta működött. Kóka János hangsúlyozta: "...a villamosenergia-piac megnyitása elsősorban versenyképességi kérdés."

[origo]/MTI