Már nem divat a tuja

A kertészkedésben lassan változik a divat, de a kertészek egyre nyíltabban ostorozzák a tájidegen tujákat. Megfontolt döntésekkel sokat lehet spórolni, egyre többen fordulnak a természetes és olcsó megoldások felé. Érdemes elgondolkodni a honos növényeken, és az öntözést kevésbé igénylő fűmagon is. Azt sem árt megnézni, hogy mi található a kertben, a változtatás ugyanis sok pénzt emészthet fel.

A kert kialakítása a hely adottságaitól, a tulajdonos ízlésétől, pénztárcájától függ. Ma már nagyon sok lehetőség van, először azonban érdemes számba venni a rendelkezésre álló helyet, és pénzt. A tervezés 50 ezer forinttól indul, de egy felkapott iroda a költségvetés 2-4 százalékát is elkéri. A tanács viszont ingyen van, a kertészetekben dolgozó szakemberek szívesen adnak felvilágosítást, sokan közülük a helyszínt is felmérik, és árajánlatuk már tervnek számít.

Százezer forintért lehet fűmagot, facsemetéket és virágokat vásárolni, de egy füvesített, öntözőrendszerrel, burkolatokkal és kerti bútorral ellátott kert legalább egymillióba kerül.

A kert kialakításának költsége nem arányos a mérettel, mert a külső részekre olcsóbb és igénytelenebb növényeket - például boróka- és bodzabokrokat - szoktak telepíteni, így az egységnyi felületre vetített ár csökken. A praktikus elveket - a talaj adottságait és a természetes flórát - érdemes szem előtt tartani, de végül úgyis a megrendelő kedvenc növényei kerülnek a kertbe - mondta az [origo] kérdésére Dudás Petra Zsófia tájépítész mérnök.

Az alapterületen kívül a föld minősége a legfontosabb ártényező, mert egy talajcsere nagyon sokba kerülhet. Sok építkezésen spórolják meg a vállalkozók az építési hulladék elszállítását azzal, hogy elterítik azt a területen. Ez általában csak az első fa ültetésekor derül ki. Tíz centiméter vastagságú földréteg még a fűnek is kell, a növényeknek pedig 30 centiméteres gödröket készítenek az ilyen telkeken. A normál termőföld köbmétere 3000 forint, tehát egy 200 négyzetméteres telken legalább 60 000 forintba kerül a termőréteg kialakítása, amihez még a földmunkagép 5000 forintos óradíját is hozzá kell számolni.

További jelentős befektetés az öntözőrendszer kialakítása. Ennek telepítése egy 200 négyzetméteres kertben átlagosan 300 ezer forintba kerül, ám ez a kert tagoltságától és a benne lévő növények elrendezésétől is függ. Egy komoly locsolórendszer nélkül igen kockázatos kitenni az akár több százezer forintot érő növényeket a szeszélyes időjárás viszontagságainak.

A rendszer drága, azonban gyorsan megtérül, mert 70 százalékkal kevesebb vizet használ, mintha kézzel locsolnánk. A megfelelő mennyiségű nedvességet juttatja a növényeknek, és hajnalban öntöz, amikor a legkisebb a párolgási veszteség. Ráadásul kényelmes és időtakarékos.

Az öntözés költsége tovább csökkenthető külön locsolóóra felszerelésével, ilyenkor a csatornadíjat nem kell kifizetni. A literenként 258 forintos spórolás után a 183 forintos budapesti vízdíjat is tovább lehet csökkenteni 25 forint vízkivételi díjra, ha a tulajdonos kutat fúrat, ám ez könnyen kerülhet százezrekbe is, ha mélyen van a víz. Az ilyen kútból csak nagy teljesítményű és energiafogyasztású szivattyúval lehet a felszínre hozni a vizet. Egy komoly szivattyú ára pedig 100 ezer forintnál kezdődik.

A kert mikroklímáját és megfelelő páratartalmát az öntözés mellett egy kisebb kerti tóval is célszerű biztosítani. Hat négyzetméteres vízfelülethez 30 négyzetméter fóliára és ugyanennyi geotextilre van szükség, ezek 40 ezer forintba kerülnek. A tó körüli kövek 10 ezer forintból jönnek ki, a közepére való csobogó pedig 12 ezertől indul. Vízszűrőt nem kell feltétlenül vásárolni, általában az esővíz tisztító hatása is elegendő - tudta meg az [origo] Józsa Judit kertészmérnöktől.