Szankciókat sürgetnek a méhészek

Keményebb hatósági fellépést és elrettentőbb szankciókat sürget a mézhamisítás visszaszorításának érdekében Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

Az OMME a közelmúltban végzett kereskedelmi ellenőrzései során talált olyan osztrák mézkiszerelőt, amely az akácmézét állítólag Dél-Amerikából szerezte be, miközben arrafelé nincs is akácfa - írja a Napi Gazdaság. A bolti mézek vizsgálatát a nemzeti program jogán végezte az egyesület, a mintákat vizsgálatra Brémába, az Applica laboratóriumába küldték. Miután a laboratórium talált olyan tartalmi értékeket, amelyek nem felelnek meg a természetes méznek, illetve az uniós előírásoknak, az OMME napokban tartott intézőbizottsági ülésén döntött arról, hogy a fogyasztók és a termelők érdekében mindent megtesz a mézkiszerelésben uralkodó, a határokon is túlnyúló, tarthatatlan állapotok megszüntetése érdekében.

A szakember emlékeztet arra, hogy az uniós csatlakozás után megszűnt a mézre a védővám, így egyre több külföldi mézet importálnak Magyarországra. A magyar méhészek 22 ezer tonna mézet termelnek évente, ebből 15-20 ezer tonnát exportálnak, s - az egy főre jutó, éves 40 dekagrammos fogyasztás alapján - mintegy 4 ezer tonna méz fogy el a hazai piacon. A legjelentősebb exportpiacok Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság. Az import mennyiségéről nincsenek pontos adatok, de aránya érezhetően növekszik, a multinacionális kereskedőláncokba ugyanis jönnek az uniós tendereket elnyerő, külföldi kiszerelő szállítók - fogalmaz az elnök.

A piaci versennyel megküzdenének a magyar méhészek, de a hamisításnak súlyos következményei lehetnek. Mint Bross Péter mondja, nem a méhészek higítják fel adalék anyagokkal a tökéletes minőségű, hordóba zárt mézet, még csak nem is a felvásárlók. Utóbbiak is, mielőtt megvásárolják, mintát vesznek belőle, amit laboratóriumban ellenőriznek és csak akkor vásárolnak, ha a minta megfelelő.

A hibalehetőség az értékesítési rendszer kiszerelési szakaszában van - mutat rá Bross. Mivel akár hazai, akár külföldi kiszerelő veszi meg a felvásárlótól a magyar mézet, a multinacionális kereskedőláncokba való bekerülési esélyei növelése - költségeinek csökkentése - érdekében a kiszerelő, azaz "palackozó" keveri bele az adalék anyagot. Ezt a tevékenységet szabályozzák, a szabályok betartását azonban, Bross szerint nem ellenőrzi senki az állami szervek részéről, csak az OMME ellenőrzéseit támogatja az állam, éves szinten 5 millió forinttal az agrártárca egy tavaly novemberi rendelete alapján.