Nyolc százalék marad a jegybanki alapkamat

Továbbra is 8,00 százalék marad a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elemzők többsége szerint idén év végéig 7,00 százalékra, jövő év végéig 6,00 százalékra csökken az alapkamat.

A monetáris tanácsban heten a kamattartás, öten a 25 bázispontos csökkentés, egy tag 50 bázispontos csökkentés mellett szavazott - közölte Simor András, a jegybank elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján. A testületben az elnök szavaz utoljára, így hétfőn, az MTI információja szerint Simor András szavazata döntötte el, hogy továbbra is a 8 százalékos alapkamat marad érvényben.

Simor András szerint a kamattartás mellett a monetáris tanács legfőbb üzenete, hogy az infláció a jelenlegi magas szintről visszatér a középtávú inflációs célhoz. Hozzátette azt is, hogy a folyamat a korábban vártnál lassabb lesz, így 2008 vége helyett csak 2009 első negyedévében sikerül az inflációs célnak megfelelően 3 százalékra csökkenteni az inflációt. A folyamat hátterében az elnök szerint elsősorban a magasabb energiaárak állnak, ami feltehetően a magyar gázárakban is megjelenik.

Az inflációs pályát kísérő, felfelé mutató kockázatok közül a legjelentősebbnek az inflációs várakozások beépülését nevezte meg Simor András, ami a fiskális kiigazítás árszabályozó hatásából vezethető le. "Azt kellene elkerülnünk, hogy ez a megemelkedő infláció egyben inflációs várakozássá váljék, és ezáltal az infláció hosszabb távon beragadjon" - tette hozzá. Úgy tűnik, hogy a folyamatok ezt a veszélyt nem igazolják, hiszen áprilisban megkezdődött az MNB által előre jelzett módon az infláció csökkenése.

A másik, ugyancsak aggodalomra okot adó tényező a bérek alakulása - jelezte az elnök, "még akkor is, ha ebben a folyamatban a gazdaság kifehéredése is szerepet játszik, amely a béremelkedésben 1-2 százalék lehet". A komoly bizonytalansági tényezők ellenére a számításokat végző Pénzügyminisztérium is hasonló eredményre jutott, ami számunkra megnyugtató - kommentálta a bérinflációs számítások dilemmáját Simor András.

Lefelé mutató kockázatról, azaz a vártnál gyorsabb inflációcsökkenésről beszélve a jegybank elnöke elmondta: a költségvetési megszorítások hatására a kereslet a vártnál is nagyobb mértékben esik vissza, ami inflációcsökkenést okozhat.

Pozitívnak minősíthető, hogy az államháztartási hiány, elsősorban a bevételek alakulása nyomán jobban alakul, mint amit a kormány a konvergenciaprogramban rögzített - közölte Simor. Hozzátette azt is, hogy a konvergenciaprogramban foglalt kiadás csökkentéshez még jó néhány intézkedésre van szükség.

A két lejáró mandátumú alelnök utódjáról június elején kívánok egyeztetni a miniszterelnökkel, de nem kívánom nyilvánosságra hozni a jelöltemet - felelte egy kérdésre Simor András.

A monetáris tanács az infláció jövőbeli alakulását övező nagyfokú bizonytalansággal indokolta az irányadó kamat szinten tartását. Hozzáteszik: az irányadó kamat csökkentése a forintbefektetések kedvező kockázati megítélésének fennmaradása esetén is csak akkor lesz lehetséges, ha a magasabb infláció irányába mutató kockázatok nagyobb bizonyossággal zárhatók ki.

A testület értékelése szerint az infláció alakulását továbbra is jelentős, kétirányú kockázatok övezik. Felfelé mutató kockázatok között említették az inflációs várakozások az árstabilitással nem összeegyeztethető szinten történő rögzülését, illetve a bérek gyors növekedését.

A kamatdöntést követően hirtelen nagyot erősödött a forint a bankközi devizapiacon. Pár perc alatt azonban 248,50 forntra esett az uniós deviza árfolyama. Délután 4 óra körül 248,95/249,20 forint volt az euró piaci értéke. A kereskedők szerint piaci reakció nélkül maradt a jegybank inflációs jelentése. Az a hír viszont, hogy mindössze egyetlen szavazat többséggel döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat 8,00 százalékos szinten hagyásáról, megbillentette a forintot.

Jelentősen estek a részvényárak a kamatdöntést követően a Budapesti Értéktőzsdén. A börze hivatalos indexe, a BUX rövid idő alatt 25 940 pont környékéről 25 740 pontra csökkent, 4 óra körül pedig már csak 25 640 pont környékén mozgott az index, ami 1,2 százalékos visszaesés.

Egy hónappal korábban a pénzügyi elemzők még csaknem egyöntetűen úgy vélték, május végén 0,25 százalékponttal 7,75 százalékra csökkenti a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A vártnál nagyobb béremelkedés és a gyorsabb gazdasági növekedés miatt megnőtt inflációs várakozások bizonytalanná tették a pénzügyi szakembereket a kérdésben.

A Reuters által megkérdezett elemzők többsége az előző héten úgy vélekedett, 8,00 százalékos szinten hagyja a jegybanki alapkamatot a hétfői ülésén a monetáris tanács. A hírügynökség péntek délben nyilvánosságra hozott felmérése szerint 26 elemzőből 15 szerint a monetáris tanács nem módosítja az alapkamatot, 10-en úgy vélték, hogy 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről döntenek majd, és egy elemző tippelt 0,75 százalékpontos vágásra.

Hosszabb távon azonban kamatcsökkentésre számítanak a megkérdezett elemzők. Nagy részük úgy véli, hogy az év végéig 7,00 százalékra, a következő esztendő végére pedig 6,00 százalékra mérséklődik a jegybanki alapkamat: 25 szakemberből 4-en számítanak 7,25 százalékos, 10-en 7,00 százalékos, 5-en 6,75, ugyanennyien 6,50 százalékos, egy elemző pedig 6,25 százalékos alapkamatra ez év végén. Az alapkamat jövő év végi állását a legtöbben, 18-ból 7-en 6,00 százalékos szintre várják.