A növekedést továbbra is a beruházások eredményezték. A termelékenység javult, ami ezentúl is szinte inflációmentes fejlődést valószínűsít: az első negyedévi teljesítményt 39 millió alkalmazottal érték el, ez csak 569 ezerrel, 1,5 százalékkal több a tavalyi első negyedévi átlagnál. Németország évi átlagos gazdasági növekedése tavaly 2,8 százalékos volt a 2005-ös 0,9 százalékos ütem után, naptári kiigazítással 3,0 százalékos a 2005-ös, 1,1 százalékos után.
Az exportra számító német gazdaságban tavaly is a termeléskihelyezéssel, leépítésekkel fenyegetett, bérmérsékletre intett lakosság fogyasztása volt a leggyengébb a növekedés forrásai közül, és a lakossági fogyasztás helyzete az idén, a januári áfaemelés miatt is, még rosszabb lett.
Némileg segíthet a foglalkoztatás bővülése, a munkanélküliség csökkenése, habár ezek üteme és főleg a bérek emelkedése elmarad az általános növekedési ütemektől. A jelek szerint azonban a beruházások további bővülése kiegyenlíti a számlát a teljes GDP-ben.
Utolsó adat szerint 2005 ősze és tavaly ősz között a német iparban 1,1 százalékos volt a reálbér-növekedés. Idén januárban a német feldolgozóipar 0,9 százalékkal több alkalmazottat foglalkoztatott, mint egy évvel korábban.
Az első negyedévben a lakossági fogyasztás 0,9 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedhez képest, és változatlan áron 0,2 százalékkal kisebb volt a tavalyi első negyedévinél is. A tavalyi utolsó negyedben, az előre hozott vásárlások miatt, még 1,5 százalékos volt az éves többlet, egész évben pedig 0,8 százalékos.
A gép- és berendezésberuházások 8,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a tavalyi utolsó negyedévi, 6,0 százalékos éves többletről gyorsulva. Az évi átlagos növekedés tavaly 7,3 százalékos volt. A GDP-hez számításba vett exporttöbblet 9,6 százalékos volt az egy évvel korábbihoz képest.
Jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedésben bízik a német kormány. A német gazdasági minisztérium szerint a munkanélküliek száma 3,5 millió alá eshet a jövő évben, amire tíz éve nem volt példa.