A Világbank globális pénzpiaci fejleményekkel foglalkozó éves jelentésében figyelmeztet arra, hogy egyes feltörekvő országokban, köztük Magyarországon működő kereskedelmi bankok olyan mértékben bővítették külföldi valutában kintlevőségeiket, hogy az már pénzügyi stabilitásukat veszélyezteti.
A jelentésben megállapítják, hogy a globális pénzpiacon a fejlődő országok, Kína és India már egyre nagyobb, a fejlett ipari országokat meghaladó szerephez jutottak, egyben ezekben az országokban "örvendetes" eltolódás ment végbe az állami szektor tőkefelvételétől a magánszektor irányába.
A Világbank adatai szerint mind a magán-, mind pedig az állami cégek 156 milliárd dollárnyi tőkét vettek fel nemzetközi hitelek és részvénykibocsátás formájában 2006-ban. Szindikált kölcsönökből és kötvényekből 333 milliárd dollárhoz jutottak, szemben a 2002. évi 88 milliárd dollárral. A fejlett országok cégei tavaly 100 milliárd dollár értékben kezdeményeztek határon átívelő fúziókat.
A Világbank jelentésében hangsúlyozza, hogy a globális pénzpiac új hitelezési formákkal reagált a feltörekvő országokban jelentkező megélénkült vállalati tevékenységre, tőkeigényre. Amíg 1997 és 2001 között a latin-amerikai vállalatok tőkeigénye bővült a legerőteljesebben, addig 2006-ban Európa és Közép-Ázsia feltörekvő országainak vállalati szektora - főként a bankszektor, az infrastruktúra és a bányaipar cégei - már 135 milliárd dollárnyi adósságot halmoztak fel.
A Világbank óvatosságra int ezzel összefüggésben: szerinte az Észtországban, Magyarországon, Kazahsztánban, Lettországban, Litvániában, Oroszországban és Ukrajnában működő kereskedelmi bankok pénzpiaci stabilitását veszélyezteti a külföldi valutában történt, "aggodalomra okot adó" mértékű hitelkihelyezés. Erre - mint olvasható - a nemzeti hatóságoknak különleges figyelmet kell szentelniük, mert ezek a bankok az országok pénzügyi rendszereiben meghatározó szerepet töltenek be.
A Világbank tanulmányában arra is figyelmeztet, hogy a globális gazdaság változása, az amerikai gazdaságnak a vártnál esetleg mélyebb visszaesése érintheti a fejlődő országok kivitelét, megrázkódtatást idézhet elő pénzügyi szektorukban. Egyes gyorsan fejlődő országok pénzügyi stabilitását veszélyeztetheti a gyorsuló infláció és a fizetési mérleg tekintélyes hiánya is - állapítják meg végül a jelentésben.