Kelet-Európát bírálja a Világbank

Az EU új kelet-közép-európai tagjainál lassult a reformok üteme, és a térség legtöbb állama nem használja ki a rendkívül erős gazdasági növekedést az államháztartás rendbetételére, véli a Világbank csütörtökön közzétett jelentésében.

A Világbank friss dokumentuma szerint az EU-8 néven emlegetett, 2004-ben csatlakozott nyolc közép-kelet-európai uniós tagországban, valamint az idén taggá vált Bulgáriában és Romániában 2007-ben valamelyest lassul a gazdasági növekedés, kivéve Lengyelországot, Szlovákiát és Bulgáriát.

A jelenlegi erős növekedésre tekintettel - amelyet főként a jó belső fogyasztás táplál a térségben -, a Világbank bírálja a kormányokat, hogy nem használják ki a lehetőséget a reformok befejezésére, pedig a további intézkedések szükségesek lennének a gazdagabb uniós államokhoz való felzárkózáshoz és az államháztartási hiányok lefaragásához. A reform üteme a térségben általában lanyhult a csatlakozás utáni reformfáradtság, a bizonytalan politikai helyzet és a gyenge kormányzási kapacitás miatt, állítja a világbanki jelentés.

A Világbank szerint a vizsgált államok közül csak Bulgária és Észtország javította tavaly lényegesen államháztartásának helyzetét, és úgy véli, hogy a helyzet az idén sem változik jelentősen, "bár Magyarország fontos lépést tesz a tavalyi igen magas hiány letörésére, és Lengyelország folytatja a fokozatos kiigazítás politikáját". Az ambiciózusabb költségvetési politika szüksége különösen sürgető Lettországban, de Bulgária és Románia ugyancsak aligha engedheti meg az idei évre tervezett lazítást - véli a szervezet.

A jelentés szerint Csehországban és Lengyelországban a pénzügyi politika valószínűleg követi a Európai Központi Bank (EKB) szigorító ciklusát, míg a jobb inflációs kilátások - és a magasabb kamatok - Magyarország és Szlovákia esetében némi lazítást tesznek lehetővé.

Szlovákiában az idei cél az államháztartási hiány 3 százalékos GDP-arányos küszöb alá szorítása, amely szükséges lenne az euró 2009-es, terv szerinti bevezetéséhez, a Világbank szerint azonban ez szigorú teljesítést feltételez, amelyben "igen csekély a csúszási lehetőség".

Romániában - ahol az infláció a várakozások alatti - a központi bank azon fáradozik, hogy csökkentse a kamatkülönbséget Románia és az euróövezet között: az idén már három alkalommal, összesen másfél százalékponttal csökkentette az alapkamatot.