Négyéves csúcsra nőtt a cseh alapkamat

A Cseh Nemzeti Bank csütörtöki kamatdöntésével negyed százalékponttal 2,75 százalékra, több mint négyéves csúcsra emelte irányadó kamatát. Előzőleg három lépésben, 2005. októbertől tavaly szeptemberig emelt, összesen háromnegyed százalékpontot, követve az Európai Központi Bank irányzatát.

Ezúttal a vélt inflációs nyomás indokolta a csehek jegybanki szigorítását, összefüggésben a megnőtt, szociális célú kormányzati költekezéssel is. A Cseh Nemzeti Bank pénzügypolitikai tanácsa már korábban figyelmeztetett: a munkaerőhiány inflációs nyomással fenyeget, mert a gyorsan növekvő gazdaság felszívja az elérhető munkaerőt, és ez a fizetések emelkedésének "veszélyével" járhat. A testület március végi kamatértekezletéről április elején nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvből kiderült, hogy a tanácstagok az addigi adatokban ugyan nem találtak bérnyomásra utaló számokat, de a jövőre nézve mindenesetre határozottan aggódtak.

Elemzők előzetes becslései szerint a cseh gazdaság növekedése az első negyedévben, éves összehasonlításban, 6,1 százalékosra gyorsult, elérve a tavalyi éves átlagot, miután tavaly negyedévről negyedévre lassult az ütem, az utolsó negyedévben 5,8 százalékosra. Az erőteljes cseh gazdasági növekedés egyik forrása újabban a lakossági fogyasztás, de az öröm nem ígérkezik tartósnak: a GDP-növekedés az idén bizonyára lassul, a kormánykiadásokat hamarosan lefaragják, és a központi bank emeli a kamatot.

Csehországban a kiskereskedelmi forgalom értéke márciusban, változatlan áron, 10,5 százalékkal volt nagyobb a tavaly márciusinál, közölték a cseh statisztikai hivatalban a múlt héten. Ez több mint három és fél éves rekord ütem, és messze meghaladta a 6,5 százalékos növekedésre szólt elemzői előrejelzéseket. A jelek szerint a csehek költenek, amíg lehet.

Áprilisban a tizenkét havi infláció 2,5 százalékra gyorsult a márciusi 1,9 százalékról. Februárban 1,5 százalékos, januárban 1,3 százalékos, decemberben 1,7 százalékos volt a tizenkét havi infláció. A központi bank folyamatos célja 3 százalék, de a célt 2010-től 2 százalékra csökkentik, összhangban az Európai Központi Bank célszámával.

A cseh GDP a tavalyi utolsó negyedévben, 839,4 milliárd korona (7,485 billió forint) reálértékben 5,8 százalékkal haladta meg a 2005-ös utolsó negyedévit, és ezzel az évi átlagos gazdasági növekedés 6,1 százalékos lett tavaly Csehországban. A cseh pénzügyminisztériumban idén és jövőre 5-5 százalékos bővülésre számítanak. Az Európai Bizottság a hónap elején megjelent tavaszi előrejelzésében 4,9 százalékos ütemet valószínűsített Csehországnak erre az évre. Korábban, 2005-ben is 6,1 százalékkal, 2004-ben 4,2 százalékkal, 2003-ban 3,6 százalékkal, 2002-ben 1,9 százalékkal bővült a cseh gazdaság. A GDP-növekedés forrásai közül a lakossági fogyasztás tavaly változatlan áron 4,6 százalékkal bővült, a beruházások 7,3 százalékkal gyarapodtak, a GDP-számításhoz figyelembe vett áruexport a legújabb felülvizsgálatok szerint 16,2 százalékkal, az import 15,4 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi mérleg pozitív volt.

Közép-Európában a cseh átlagbér a legmagasabb, de azért az is messze elmarad a nyugati szomszédoknál fizetettektől. Ám Csehország abban már utolérte a fejlett nyugatot, hogy a béremelkedés és vele a lakossági fogyasztás növekedésének üteme - habár nagyobb a nyugat-európainál - az utóbbi években jócskán elmaradt az exportra számító beruházások és a külkereskedelem bővülésének ütemétől a gazdasági növekedés forrásai között; ez a titka annak, hogy a GDP szerény infláció mellett nőhetett gyorsan.