Az illegális szemétért a földhasználó felel

A közelmúlt szemétbotrányaira tekintettel a földhasználót tenné felelőssé az illegális hulladék lerakásáért a termőföldről szóló törvény parlament elé került módosítása és az önálló földvédelmi törvény tervezete. A földművelési tárca által kidolgozott szabályozás szerint a kitermelt földért talajvédelmi járulékot kell majd fizetnie a beruházónak, és egységesítenék a földhasználati bejelentés szabályait is.

A termőföldről szóló törvény módosításának elsődleges célja, hogy önálló, külön törvényben szabályozzák a földvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Az új törvénybe a termőföld hasznosításával, a talaj védelmével, a gyümölcsültetvények telepítésének engedélyezésével és nyilvántartásával összefüggő rendelkezések kerülnének. A termőföldről szóló javaslat viszont tartalmilag nem változtatja meg a tulajdonszerzésre, az elővásárlási jog gyakorlására és a haszonbérletre vonatkozó szabályokat, ugyanakkor a földhasználati nyilvántartással kapcsolatos rendelkezéseket jelentősen módosítja.

Az önálló földvédelmi törvény megalkotásával a talaj, mint természeti erőforrás hosszú távú védelmét, a talaj minőségének, termékenységének a megóvását, hatékonyabbá tételét tűzte ki célul a javaslatot kidolgozó földművelési tárca. A tervezet ezzel összhangban rögzíti, hogy a földterület használója köteles a termőföldet a minőségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni. A földhasználók általában tudatosan nem szennyezik a talajt, ott hulladékot nem helyeznek el, a közelmúlt szemétbotrányaira tekintettel azonban elengedhetetlenül fontos a földhasználó illegális hulladéklerakásért való felelősségét rögzíteni.

A humuszvagyonra is jobban vigyáznak

Napjainkban talajvédelmi szempontból a beruházásokkal érintett földterületek megóvása, az ország "humuszvagyonának" a megőrzése szempontból az egyik leginkább problémás terület. Az elmúlt években a nagyberuházásokkal összefüggésben tapasztalt visszásságok (például termőföld területekről a talaj letermelése mezőgazdasági tereprendezésnek álcázva) indokolják, hogy a szabályozás átlátható és egyértelmű legyen.

Fontos előírás, hogy a beruházás során letermelt humuszos termőréteget csak az eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső rétegeként, vagy termesztőközeg előállítására lehet felhasználni. Amennyiben a letermelt termőréteg felhasználását a beruházás helyszínén, illetve annak környezetében az adott körülmények nem teszik lehetővé, az értékesíthető, elszállítható. A megvalósítás során feleslegessé vált, mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról azonban a beruházónak nyilvántartást kell vezetnie - mutat rá a miniszteri indokolás.

Egységesítik a földhasználati bejelentést

A földtörvény módosításának parlament előtt lévő szövege rögzíti, hogy a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatok közhiteles adatoknak minősülnek. A miniszteri indokolás szerint a közhitelesség megteremtésével biztosítani lehet ugyanis, hogy a nyilvántartásból szolgáltatott úgynevezett földhasználati lap teljes körűen nyilvános legyen.

Újdonságnak tekinthető, hogy a földhasználati bejelentési kötelezettség nem a szerződés megkötésének az időpontjához, hanem a használat megkezdéséhez igazodik majd a jövőben, tekintettel arra, hogy a két időpont eltérhet egymástól. Egységesíti a javaslat magára a bejelentésre vonatkozó szabályokat is. A jogszabályt előkészítő földművelésügyi tárca álláspontja szerint ugyanis indokolatlan fenntartani a jelenlegi helyzetet, miszerint a szerződéses földhasználó csak az egy hektárnál nagyobb földrészletek használatát köteles bejelenteni, míg a tulajdonost minden négyzetméterre vonatkozóan bejelentési kötelezettség terheli.

A tervezet szerint ezért a tulajdonosok is csak az egy hektárt meghaladó használatot kötelesek majd annak megkezdésétől számított harminc napon belül bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget minden érintettnek az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni. Nem kell ugyanakkor a bejelentési adatlapot használni akkor, ha jogszabály alapján a szerződést kötelező írásba foglalni. Ilyenkor a bejelentést a szerződés egy eredeti példányának a benyújtásával kell megtenni. A földhasználati eljárásért 6000 forint összegű díjat kell a jövőben fizetni. Ha a bejelentés húsz vagy annál több földrészletre vonatkozik, az eljárás díja 12 000 forint lesz.

A mulasztás csak bírsággal szankcionálható a jövőben

A törvénymódosítás elfogadása esetén megszűnik a bejelentési kötelezettség elmulasztásához fűződő két legsúlyosabb szankció, az érvényesen megkötött földhasználati szerződés érvénytelenné nyilvánítása, illetve a földhivatalnak az ügyész felé fennálló értesítési kötelezettsége. A gyakorlat bebizonyította ugyanis, hogy az ismételten kiszabható földhasználati bírság elegendő eszköznek mutatkozik a bejelentés kikényszerítésére - áll a tervezet miniszteri indokolásában.

A földhasználati bírsággal összefüggésben egységes számítási mód bevezetését tartják indokoltnak. A bejelentést elmulasztó földhasználó az érintett termőföld aranykorona-értékének ezerszeresét, de legalább a behajtható köztartozás minimális összegét (jelenleg 5000 forint) köteles bírságként megfizetni. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

A bírság kiszabásával egyidejűleg határidő megjelölésével a bejelentés pótlására szólítja fel a földhivatal a mulasztó földhasználót. A határozatban előírt határidő elmulasztása esetén - újabb határidő megjelölésével - a bírságot ismételten ki kell szabni.