Étel, ital hozza a devizát

Az első negyedévben a külkereskedelmi termékforgalom 286,8 millió euró hiánnyal zárt, az előzetes adat mínusz 280,4 millió euró  volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az egyenleg 371,2 millió euróval javult az egy évvel korábbihoz képest.

A forintban számított I-III. havi mérleghiány 73 milliárd volt, az egyenleg 92 milliárd forinttal javult az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Márciusban 10,5 millió euró aktívum alakult ki - az előzetes adat plusz 17 millió euró volt -, ami 251,6 millió euróval kedvezőbb az egy évvel ezelőttinél.

Az év első három hónapjában az export volumene 18 százalékkal, az import 15 százalékkal bővült a megelőző év azonos időszakához képest. Folyó áras forintadatokból számítva az export 17, az import pedig 14 százalékkal nőtt. Euróban mérve a növekedés üteme megegyezett a volumenben számítottal: 18, illetve 15 százalékot tett ki.

A legnagyobb mértékű exportnövekedés az élelmiszerek, italok, dohánytermékek esetében következett be: a kivitel volumene 27 százalékkal növekedett. A kivitel jelentős bővülésének egyik meghatározó tényezője a kukoricaexport volt, az eladott 1,9 millió tonnányi export 3,7-szerese a bázisidőszak mennyiségének.

Importban a számítógép-alkatrészeket és tartozékokat tartalmazó irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések, valamint a híradás-technikai, hangrögzítő és lejátszó készülékek folyó áron számított forgalma egyaránt 40 százalékot meghaladó mértékben bővült.

Az árufőcsoportok közül a behozatal csak a feldolgozott termékeknél nőtt nagyobb mértékben a kivitelnél: a volumenben mért növekedés 13, illetve 8 százalékot tett ki. Importban a vas és acél, valamint a színesfémek forgalma nőtt kimagaslóan, 41, illetve 64 százalékkal.

A legnagyobb mértékű exportnövekedés az élelmiszerek, italok, dohánytermékek esetében következett be: a kivitel volumene 27 százalékkal növekedett. A kivitel jelentős bővülésének egyik meghatározó tényezője a kukoricaexport volt, az eladott 1,9 millió tonnányi export 3,7-szerese a bázisidőszak mennyiségének.

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 17 százalékkal, az onnan érkező behozatalé 14 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest, ezen belül továbbra is az új tagállamokkal (EU-12) volt dinamikusabb (30 százalékot meghaladó) a növekedés. A forgalom egyenlege mind a régi, mind az új tagországokkal aktívumot mutat; a teljes uniós exporttöbblet közel 60 százaléka az új tagállamokkal folytatott árucserében keletkezett.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben az első három hónapban 21 százalékos volt az export- és 16 százalékos az importvolumen növekedése, e relációban a passzívum 26 milliárd forinttal csökkent. Ezen belül a legnagyobb mértékű, több mint 70 milliárd forintos mérlegjavulás az Európai Unión kívüli európai országokkal következett be, amelynek egyik meghatározója az oroszországi rendeltetésű gépexport felfutása.

Az ázsiai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege ugyanakkor - a jelentősebb országcsoportok közül egyedüliként - romlott, ami legnagyobbrészt a hongkongi és a kínai kereskedelem alakulásával magyarázható.