A GKI kutatói szerint idén jelentősen javul a külső és a belső pénzügyi egyensúly, ez azonban a gazdasági növekedés lassulásával, az infláció gyorsulásával és a munkanélküliség emelkedésével jár együtt. Úgy vélik, a reformok még töredékesek, ellenállásba ütköznek, számos kisebb-nagyobb technikai és politikai hibával terheltek.
Az előrejelzés szerint az üzleti szféra bérnövekedése 8,5 százalék körül, vagyis az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodásnál is gyorsabban nő. A költségvetési szektorban a bérnövekedés a második félévben megvalósuló, mintegy 8 százalékos béremelés nyomán 6 százalék körül várható.
A kutatók szerint ugyan a bruttó és a nettó keresetek közötti, az első negyedévben 6,2 százalékos különbség az év során jelentősen mérséklődik, ám így is a tervezettnél némileg erőteljesebb, 4,5 százalék körüli reálbércsökkenés várható. A reálbérek mérséklődése az előirányzottnál lényegesen szerényebb lesz a közszférában, magasabb viszont az üzleti szektorban.
Szeptembertől kezdve a reálbérek már nem lesznek kisebbek az egy évvel korábbi szintnél - állítják a jelentés készítői. A munkaügyi kapcsolatok rendezettségének megkövetelése, a minimálbér duplája utáni járulékfizetés bevezetése, az ellenőrzések fokozása és az egészségügyi ellátás ténylegesen befizetett járulékhoz kötése nyomán szerény, de egyértelmű "fehéredés" indult meg a gazdaságban.
Az előrejelzés szerint az infláció csak átmenetileg gyorsult fel, áprilistól enyhén, szeptembertől erőteljesen csökken majd. Az év első nyolc hónapjának átlagos inflációja 8,3 százalék körül lesz, de az utolsó négy hónapban az árak átlagos emelkedése már csak 4,8 százalékot tesz ki. A nominális bruttó keresetek ugyan a tervezettnél gyorsabban, 7,5 százalékkal emelkednek, de a tervezettnél magasabb, mintegy 7 százalékos lesz az infláció is.
A kutatók úgy vélik, az Európai Unióban nem lankad a konjunktúra, a német gazdaság erős növekedést produkál. A közép-európai országokban részben erre, részben a belföldi fogyasztás ugrásszerű emelkedésére épülve látványos növekedés-gyorsulás megy végbe. Magyarország a szükségszerű kiigazítás miatt most kimarad ebből, bár az exportképes ágazatok eredményesen kihasználják a konjunktúrát.
A prognózis szerint a gazdasági növekedés üteme a tavalyihoz képest lassul, de jóval meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés 9 százalék körüli mértékben emelkedik. Az építőipar teljesítménye a tavalyi csökkenés után szerényen, 3 százalékkal nő. Egyes üzleti szolgáltatások (belföldi idegenforgalom, közúti tranzitszállítás, gazdasági tanácsadás) gyorsan bővülnek, a közszolgáltatások viszont inkább stagnálnak vagy mérséklődnek. A GDP összességében 3,2 százalékkal emelkedik.
Várhatóan az export 18 százalékkal, az import 15 százalékkal bővül, az áruforgalom hiánya a 2006. évi 2 milliárd euróról 2007-ben 1 milliárd euróra mérséklődik. Ezzel a magyar gazdaság külkereskedelmi mérlege egyensúlyba kerül. A folyó fizetési mérleg hiánya - főleg a külföldi cégek jelentős profitrealizálása miatt - 4,5 milliárd euró körüli lesz. Mivel a nettó uniós támogatások az áthúzódó programok miatt mintegy 1,5 milliárd eurót tesznek majd ki, a külső finanszírozási igény 3 milliárd euróra, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalék alá mérséklődik.