A Bokros-csomag 1995-ös bevezetése előtt - a gyakori és jelentős forintleértékelések miatt - többnyire azok jártak jobban, akik márkában, vagy dollárban tartották pénzüket. Azóta viszont forintbetétek kamatai mindig magasabbak voltak a keményvaluták kamatának és drágulásának együttes hatásánál. Sőt akadt olyan időszak is, amikor a forint erősödött a meghatározó devizákhoz képest.
A forint árfolyamának az utóbbi hónapokban tapasztalt hirtelen gyengülése azonban csökkentette a nemzeti valuta stabilitásába vetett bizalmat, és ismét megnövelte a devizabetétek népszerűségét. Az [origo] számításai szerint azonban nagyon kevés az esélye annak, hogy jól jártak azok, akik devizába fektetik pénzüket.
A devizabetétek komoly kockázatot jelentenek a befektetőknek, ugyanis a forint erősödésével csökken; alacsonyabb kamat jár utánuk a forintbetéteknél, és az átváltás költségei sem elhanyagolhatóak. Így a devizabetét csak akkor hoz nagyobb hasznot a forintbetéteknél, ha a nemzeti valuta értéke jelentősen csökken.
Az [origo] összegyűjtötte, hogy mekkora kamatot fizetnek a pénzintézetek egy egymillió forint nagyságú, az egy éven belüli futamidőre lekötött devizabetétekre. A gyűjtött adatok szerint négyezer euróra 2,90-3,80 százalék, ötezer dollárra 4,50-5,10 százalék, hatezer svájci frankra 1,15-2,50 százalék kamat érhető el legfeljebb a bankoknál.
Egyéves futamidő esetén, az elérhető legmagasabb kamat négyezer euró esetén 3,80 százalék, ötezer dollárnál 5,00 százalék, hatezer svájci frank esetében 2,50 százalék. Eközben az éven belül lekötött forintbetétekre általában 5-7 százalékos kamatot lehet kapni. Az egy évre lekötött betétekre több bank is 7 százalékos kamatot fizet. A befektetési alapokból és betétekből összeállított betétmix konstrukciók betéti részére pedig számos pénzintézet 12 százalékos kamat ad, így azok hozama vélhetően magasabb 7 százaléknál.
Így euró esetében 3,2 százalék, dollárnál 2,0 százalék, svájci franknál pedig 4,5 százalék kamatkülönbséget kellene a devizán elért árfolyam-nyereségnek ellensúlyoznia. Aki devizába fekteti pénzét, annak számlakezelési és devizaváltási költségekkel is számolnia kell. Ha átlagosan 1,5 százalékot kitevő költségekkel számolunk, akkor euró esetében 4,7 százalék, dollárnál 3,5 százalék, svájci franknál pedig 6,0 százalék árfolyam-nyereség ellensúlyozza a kamatkülönbséget és költségeket.
Ez azt jelenti, hogy kizárólag annak érdemes devizában takarékoskodnia, aki a forint jelentős gyengülésére számít. Euróban például annak célszerű pénzét tartania, aki szerint az uniós valuta árfolyama egy éven belül legalább 4,7 százalékkal, 12 forinttal 262 forint fölé emelkedik az uniós valuta értéke.
A dollár esetében legalább 3,5 százalékos felértékelődés szükséges Így annak érdemes a zöldhasú valutában tartania a pénzét, aki szerint annak árfolyama 6,5 forinttal 193 forint fölé emelkedik. Svájci frankban pedig annak érdemes takarékoskodnia, aki szerint a svájci fizetőeszköz árfolyama egy éven belül legalább 6 százalékot erősödik és árfolyama mintegy 10 forinttal 160 forint fölé nő.