A felnőtt magyar lakosság mintegy 20 százaléka tekinthető "pénzügyi szakértőnek". Velük éles ellentétben, a lakosság hatoda érdektelen a pénzügyek iránt, míg további hatoduk érez teljes közömbösséget a bankokkal, pénzintézetekkel szemben a kutatás eredményei szerint.
A lakosság többi része további két csoportba sorolható. A felnőtt magyarok 20 százaléka "bizalmatlannak", de mégis rendszeresen bankolónak tekinthető, míg harmaduk az "átlagos bankolót" testesíti meg, aki banki szolgáltatásokat rendszeresen vesz igénybe, de ezen túl nem különösebben foglalkoztatják a pénzügyek.
Az "ellenségesek" között - ezzel éppen ellenkezőleg - az alacsonyabb végzettségű, idősebb személyek szerepelnek. Sokan közülük budapestiek.
A kutatás szerint az "érdektelenek" csoportjában a fiatalok (15-19 évesek) vannak túlsúlyban, ami arra enged következtetni, hogy a pénzügyek iránti érdeklődés igazán csak az első kereső tevékenység megkezdése után ébred fel a magyarok körében.
A GfK felmérése megállapítja: bizonyos célcsoportokban a bankválasztás már nagyon tudatos döntés. A "pénzügyi szakértők" - egytől ötig terjedő skálán - négyesre értékelték annak jelentőségét, hogy melyik bankot választják pénzügyeik intézésére. Ezzel szemben az "ellenségesek" körében ez az átlag csak 2,3. A "pénzügyi szakértők" 4,4-re ítélték a bankok szolgáltatásainak modernségét Magyarországon. A pénzintézetekkel legkevésbé szimpatizálók körében ez az arány viszont csak 3,4.
A felnőtt magyar lakosság megoszlása pénzügyi ismereteik és attitűdjeik alapján definiált csoportok között: érdektelenek aránya 14 százalék, nyitott átlagügyfelek 29 százalék, pénzügyi szakértők 21 százalék, bizalmatlan ügyfél 19 százalék, ellenségesek 18 százalék.