Panaszáradat zúdult a hitelintézetekre

A hitelintézetekre és a biztosítókra érkezett a legtöbb panasz az első negyedévben. Összesen 1463 írásos panasz érkezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) a pénzügyi intézményekre, 25,3 százalékkal több, mint az előző negyedévben. Éves összehasonlításban 40,7 százalékkal nőtt a panaszok száma.

A felügyelet honlapján publikált statisztika szerint az első negyedévben lezárt 694 panaszügyből (a bejelentések 47,4 százaléka) 228 darab (32,9 százalék) bizonyult részben vagy egészében megalapozottnak. A legrosszabb a helyzet a biztosítási szektorban, ahol a lezárt 283 ügy (42,1 százalék) 48,1 százaléka volt megalapozott.

A panaszok 51,2 százaléka a pénz- és tőkepiaci szektor szolgáltatóinak tevékenységét kifogásolta. A szektorral kapcsolatos kifogások száma az előző negyedévhez képest 35 százalékkal emelkedett, elsősorban a bankokkal kapcsolatos bejelentések több mint 40 százalékos növekedése miatt. A takarékszövetkezetekre elenyésző számú panasz érkezik. A pénz- és tőkepiaci szektorra vonatkozó panaszok többsége (62,4 százalék) továbbra is a hiteltermékekkel kapcsolatos. A folyószámla-vezetéssel kapcsolatos fogyasztói kifogások részaránya kismértékben nőtt, s a hitelezés mellett továbbra is ez az egyetlen szolgáltatásfajta, amelyre a panaszok több mint 10 százaléka érkezik.

A panasztípusok sorrendje nem változott lényegesen, az első három panasztípus (az elszámolás, megbízás teljesítése, a szolgáltatás minősége, tájékoztatási hiányosság) esetében mind abszolút számban, mind részarányukat illetően növekedés tapasztalható.

A tíz legnagyobb panaszszámú hitelintézetre érkezett a szektor összes panaszának 70,2 százaléka (ez az arány az előző negyedévben még csak 54,5 százalék volt). A pénz- és tőkepiaci szektor szolgáltatóira beadott panaszok közül az első negyedévben 388 ügyet (51,8 százalék) zártak le, ezekből 88 darab (22,7 százalék) bizonyult részben vagy egészben megalapozottnak. A biztosítási szektor szolgáltatóira az első negyedévben 672 panasz érkezett, az előző negyedévinél 16,7 százalékkal, az egy évvel korábbinál 65,5 százalékkal több. A panaszok több mint kétharmada (69,9 százalék) a biztosítótársaságokra vonatkozik, a többi a biztosítóegyesületekre (27,4 százalék) és a biztosításközvetítőkre (2,7 százalék), de míg a társaságok esetében a bejelentések megoszlanak a szolgáltatók között, az utóbbi két körben a panaszok több mint kétharmada egy-egy intézmény tevékenységét kifogásolja.

A biztosítási panaszok között még mindig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a domináns (részaránya 64,43 százalék), ezt követi a hagyományos életbiztosítás (11,16 százalék) és a lakásbiztosítás (8,04 százalék).

A panasztípusok szerinti megoszlás lényegesen változott. A kárügyintézés elhúzódását az előző negyedévinél 20 százalékkal kevesebben sérelmezték, így aránya 33,9 százalékról 24,11 százalékra mérséklődött. Eközben az ügyviteli kérdéseket érintő panaszok száma közel a duplájára emelkedett, s részaránya az előző negyedévi 28 százalékkal szemben az 50 százalékhoz közelít, ami az elemzés szerint elsősorban a kgfb-s biztosítóváltás szezonális hatásának a következménye.

A pénztári szektorra az első negyedévben 42 bejelentés érkezett, 13,5 százalékkal több, mint az előző negyedévben és 23,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az egészségpénztárakra beadott panaszok száma több mint háromszorosára nőtt, a magánnyugdíj-pénztárak tevékenységét kifogásoló bejelentések száma viszont a felére csökkent. Az első negyedévben lezárt 23 pénztári ügyből (a bejelentések 54,8 százaléka) mindössze 4 panasz (17,4 százalék) bizonyult részben vagy egészben megalapozottnak.