Köddé válnak a szabadságok

A szabadságok egynegyede eltűnik a Magyarországon, azt soha nem kapja meg a dolgozó, s ez megengedhetetlen - mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke sajtótájékoztatón hétfőn Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn.

Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok munkáltató csak a töredékét adja ki a szabadságnak, s ennek az is oka, hogy a dolgozói létszámot, különösen a közüzemeknél, olyan mértékben csökkentetik, ami lehetetlenné teszi a szabadságok kiadását - emelte ki a szakszervezeti vezető.

Hozzátette: ezért is tett több javaslatot az ASZSZ a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, így április elsejétől változott a törvény, miszerint a következő évre a szabadságnak legfeljebb csak az egynegyedét lehet átvinni, s azt is március 31-ig ki kell adni.

Borsik János a szakszervezetek sikereként könyvelte el, hogy a dolgozó ezentúl vis maior esetén mindenféle előzetes bejelentés nélkül három nap szabadságot kivehessen.

Az Autonómok elnöke beszélt arról is, hogy a szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy a munkaadók kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva átvihessék dolgozóik szabadságát a következő évre, s nem javasolják a tagszervezeteknek a helyi kollektív szerződések megkötésénél annak elfogadását, mert a március 31-ei kötelező szabadságkiadás ezzel meghosszabbodna június 30-ig.

A szakszervezetek a 2007-es évet egyébként "átmeneti esztendőnek" javasolják, ami azt jelenti, hogy a felgyülemlett szabadságokat szeptember 30-ig lehetne kiadni.

Borsik János kitért a munkáltatók által szorgalmazott szabadságok pénzbeli megváltási lehetőségére, hangsúlyozva, azt az alkotmány és a munka törvénykönyve is tiltja.

A szabadság, amíg a munkaviszony fennáll, természetben kiadandó követelmény, s nem lehet lenullázni három év eltelte után sem - mutatott rá az érdekképviseleti tisztségviselő.

A sajtótájékoztatón Borsik János bírálta a kormányt a Munka törvénykönyve munkavállalókat érintő hátrányos rendelkezései miatt, valamint a reálkeresetek 7 százalékos idei csökkenéséért, s azt mondta: a jövőbeni tárgyalásokon jobban, eredményesebben, keményebben kell harcolniuk a szakszervezeteknek a munkavállalók érdekeinek érvényesítéséért.

Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok munkáltató csak a töredékét adja ki a szabadságnak, s ennek az is oka, hogy a dolgozói létszámot, különösen a közüzemeknél, olyan mértékben csökkentetik le, ami lehetetlenné teszi a szabadságok kiadását - emelte ki a szakszervezeti vezető.

Hozzátette: ezért is tett több javaslatot az ASZSZ a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, így április elsejétől változott a törvény, miszerint a következő évre a szabadságnak legfeljebb csak az egynegyedét lehet átvinni, s azt is március 31-ig ki kell adni.

Borsik János a szakszervezetek sikereként könyvelte el, hogy a dolgozó ezentúl vis maior esetén mindenféle előzetes bejelentés nélkül három nap szabadságot kivehessen.

Az Autonómok elnöke beszélt arról is, hogy a szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy a munkaadók kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva átvihessék dolgozóik szabadságát a következő évre, s nem javasolják a tagszervezeteknek a helyi kollektív szerződések megkötésénél annak elfogadását, mert a március 31-ei kötelező szabadság-kiadás ezzel meghosszabbodna június 30-ig.

A szakszervezetek a 2007-es idei évet egyébként "átmeneti esztendőnek" javasolják, ami azt jelenti, hogy a felgyülemlett szabadságokat szeptember 30-ig lehetne kiadni.

Borsik János kitért a munkáltatók által szorgalmazott szabadságok pénzbeli megváltási lehetőségére, hangsúlyozva, azt az alkotmány és a Munka törvénykönyve is tiltja.

A szabadság, amíg a munkaviszony fennáll, természetben kiadandó követelmény, s nem lehet lenullázni három év eltelte után sem - mutatott rá az érdekképviseleti tisztségviselő.

A sajtótájékoztatón Borsik János bírálta a kormányt a Munka törvénykönyve munkavállalókat érintő hátrányos rendelkezései miatt, valamint a reálkeresetek 7 százalékos idei csökkenéséért, s azt mondta: a jövőbeni tárgyalásokon jobban, eredményesebben, keményebben kell harcolniuk a szakszervezeteknek a munkavállalók érdekeinek érvényesítéséért.

Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok munkáltató csak a töredékét adja ki a szabadságnak, s ennek az is oka, hogy a dolgozói létszámot, különösen a közüzemeknél, olyan mértékben csökkentetik le, ami lehetetlenné teszi a szabadságok kiadását - emelte ki a szakszervezeti vezető.

Hozzátette: ezért is tett több javaslatot az ASZSZ a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, így április elsejétől változott a törvény, miszerint a következő évre a szabadságnak legfeljebb csak az egynegyedét lehet átvinni, s azt is március 31-ig ki kell adni.

Borsik János a szakszervezetek sikereként könyvelte el, hogy a dolgozó ezentúl vis maior esetén mindenféle előzetes bejelentés nélkül három nap szabadságot kivehessen.

Az Autonómok elnöke beszélt arról is, hogy a szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy a munkaadók kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva átvihessék dolgozóik szabadságát a következő évre, s nem javasolják a tagszervezeteknek a helyi kollektív szerződések megkötésénél annak elfogadását, mert a március 31-ei kötelező szabadság-kiadás ezzel meghosszabbodna június 30-ig.

A szakszervezetek a 2007-es idei évet egyébként "átmeneti esztendőnek" javasolják, ami azt jelenti, hogy a felgyülemlett szabadságokat szeptember 30-ig lehetne kiadni.

Borsik János kitért a munkáltatók által szorgalmazott szabadságok pénzbeli megváltási lehetőségére, hangsúlyozva, azt az alkotmány és a Munka törvénykönyve is tiltja.

A szabadság, amíg a munkaviszony fennáll, természetben kiadandó követelmény, s nem lehet lenullázni három év eltelte után sem - mutatott rá az érdekképviseleti tisztségviselő.

A sajtótájékoztatón Borsik János bírálta a kormányt a Munka törvénykönyve munkavállalókat érintő hátrányos rendelkezései miatt, valamint a reálkeresetek 7 százalékos idei csökkenéséért, s azt mondta: a jövőbeni tárgyalásokon jobban, eredményesebben, keményebben kell harcolniuk a szakszervezeteknek a munkavállalók érdekeinek érvényesítéséért.