Pakson új atomerőmű blokk épül majd

Új atomerőmű és a jó magyar-orosz energetikai kapcsolatok fenntartása is szerepel abban az energiapolitikai koncepcióban, amely a 2020-ig tartó fejlesztések alappillére. A tervezetet egy hete bocsátotta társadalmi vitára a gazdasági szaktárca.

Hosszú vajúdás után a gazdasági tárca a múlt héten nyilvánosságra hozta az ország 2020-ig előretekintő új energiapolitikai koncepcióját. A legutóbbi, 1993-beli koncepció óta a világ megváltozott, az energiahordozók drágultak és számítani kell arra, hogy a kőolaj és földgáz folyamatos beszerzése megnehezül, ami az árakra is kihat -írja Napi Gazdaság.

A tervezet szerint a magyar energiapolitikának illeszkednie kell a közös uniós érdekekhez, annak ellenére, hogy európai energiapolitika mint olyan, nem létezik. Az energiabiztonság és környezetvédelmi megfontolások nem zárják ki egymást, sőt a megújuló energiaforrások alkalmazása révén egymást erősítő folyamatok.

Az energiabiztonság erősítéséhez egyrészt a hazai energiatermelést kell növelni, másrészt az importból származó energiahordozók biztonsági készletezésével lehet a biztonságot növelni. Az energiaszükségleteink harminc százalékát biztosítják hazai források - már ideértve a paksi atomerőművet is, amelynek jövőbeli sorsa kulcskérdés az energiabiztonság szempontjából. A koncepció szerint a nukleáris energiának a jövőben is folyamatos és fontos szerepet kell kapnia.

A folyamatos kitétel egyben utal arra, hogy már most fel kell készülni a Paks utáni időkre, ugyanis szükség lesz új atomerőművi blokkok építésére a következő két évtizedben, s tekintve, hogy az építés és az előkészítés 10-15 évet is igénybe vesz, ebben a kérdésben belátható időn belül dönteni kell. Az új atomerőmű kézenfekvő helyszíne Paks lehet, az új erőmű kapacitását már a 2020-2025 között várható regionális igényekre kell méretezni.

A földgázellátáshoz - amelynek mind a villamosenergia-termelésben, mind a közvetlen felhasználásban kiemelt szerepe van - kulcsfontosságú a jó magyar-orosz energetikai kapcsolatok fenntartása. A koncepció sem kíván állást foglalni a korábban felmerült három alternatíva valamelyike mellett - Nabucco vezeték, az orosz Kék Áramlat avagy az adriai-tengeri gázterminál -, sőt ezt kifejezetten károsnak tartanák, mondván, a magyar kormány nincs döntési pozícióban, másrészt a projektek elsősorban nem magyar érdekeket szolgálna.

Nincs energialiberalizáció HTM-mel. Amíg léteznek a hosszú távú áramvásárlási szerződések, addig nem lesz verseny a magyar energiapiacon - erre a következtetésre jutott egymástól függetlenül a Kopint-Tárki kutatóintézet tanulmánya, de a GKM által készített vitaanyag is. A hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat (htm) még a magyar erőművi szektor 1995-ös privatizációjának részeként kötötték az új tulajdonosok és a Horn-kormány.

A htm kifejezetten magas, 9,8 százalékos - a költségeket elszámoló - profitot garantál az erőműveknek. Jelenleg a hazai erőművek energiatermelő kapacitásának hetven százalékát fedik le a htm-ek. Míg ezek a szerződések nem szűnnek meg, a valódi verseny nem várható a papíron jövő januártól teljese mértékben liberalizált villamosenergia-piacon.