Nőtt a magyar üvegházgáz-kibocsátás

Friss adatok szerint 2005-ben Európában az előző évhez képest 0,8 százalékkal, 352 millió tonnával mérséklődött az üvegházgáz-kibocsátás, ám a tagországok teljesítése igencsak eltérő, Magyarországon például nőtt az emisszió - áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által készített jelentésben.

Az elmúlt másfél évtizedben átlagosan 1,8 százalékkal csökkent az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátása, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedés ebben az időszakban közel 30 százalékkal ugrott meg.

Az EU a kiotói megállapodásban azt vállalta, hogy a globális felmelegedésért felelős üvegházgázok kibocsátását 2008 és 2012 között nyolc százalékkal csökkenti az 1990-es szinthez képest. Bonyolítja a kiszámítás módját, hogy egyes tagállamok bizonyos gázok esetében eltérő referenciaévet használhatnak, így például Magyarország a szén-dioxid-, metán- és dinitrogén-oxid-kibocsátásban az 1985-87 közötti évek átlagát adja meg. Ennek alapján Magyarország a két évtized alatt ugyan 34,5 százalékkal mérsékelte kibocsátását, ám az adat csalóka, mert a gazdaság fejlődésével rontott a mértéken: 2005-ben például Magyarország is ahhoz a csoporthoz tartozott, ahol nem csökkent, hanem nőtt (1,8 százalékkal) a kibocsátás.

Az egyenlőtlenségről árulkodik az osztrák 18,1, a ciprusi 63,7, a görög 25,4, az olasz 12,1, a portugál 40,4 és a spanyol 52,3 százalékkal megnövekedett károsanyag-kibocsátás. A csökkentő országok többek közt: Németország (18,7), Bulgária (47,2), Észtország (52,0), Románia (45,6), Svédország (7,4) Csehország (25,8) és Lengyelország (32,0). Ha viszont csak a 2005-ös évet nézzük, feltűnő, hogy egyetlen év alatt milyen szép teljesítményt nyújtott Finnország, ahol 14,6 százalékkal mérséklődött a kibocsátás, ugyanígy Dánia (6,3) Svédország (3,9), Hollandia (2,9) és Belgium (2,6).

Az Európai Bizottság szerint a szén-dioxid légkörbe jutásának csökkenő trendjében szerepet játszott, hogy az elektromos áram előállításában és a háztartások fűtésében visszaszorulóban van a kőszén. Hasonlóan kedvező jelenség, hogy az áruszállításban is kisebb volt a szén-dioxid-kibocsátás - az EU 15 régi tagállamában átlagosan 0,8 százalékkal csökkent, a legszebb eredményt e téren Németország érte el. Ugyancsak Németország jeleskedett a metán mérséklésében, ami a korszerűbb hulladékfeldolgozásnak volt köszönhető.

Az unió 2005-ben vezette be az emissziókereskedelmet - vagyis az energiaigényes nagyipari vállalatok alanyi jogú kibocsátási kvótákat kaptak, amelyek túllépéséhez viszont már további kvótát kellett vásárolniuk. Hogy ez mennyiben befolyásolta, milyen hatással volt a 2005-ös adatokra, annak vizsgálatát Brüsszel még korainak találta.