Az orosz hatóságok korábban, környezetvédelmi indokokkal, a koviktai kitermelési-koncesszió megvonásával fenyegették meg a TNK-BP-t. A Kovikta becslések szerint 2 milliárd köbméternyi gázkészlettel rendelkezik, és ezzel az egyik legnagyobb orosz gázmező.
A brit-orosz TNK-BP a brit-holland Shell sorsára juthat, rákényszerülve arra, hogy átengedje az orosz Gazpromnak egy hatalmas gázlelőhely kiaknázásának ellenőrzését, miután a kitermelési engedély megvonásával fenyegetik környezetvédelmi kifogásokkal - vélte még januárban a független moszkvai Kommerszant. A Szahalin-2 gáz- és olajlelőhely forgatókönyve megismétlődhet a Kovikta gázmező esetében: a heves környezetvédelmi reklamációk eltűnnek, amint a Gazprom betársul a vállalkozásba - írta a lap.
A Gazprom a múlt év végén 50 százalék plusz egy részvényes részesedést vett a Shell által két japán partnerrel beindított távol-keleti Szahalin-2 projektben, miután az orosz hatóságok a kitermelési engedély megvonásával fenyegették a brit-holland céget, környezetvédelmi kihágások garmadáját vetve a szemére. A Kommerszant szerint az orosz környezetvédelmi felügyelet, a Roszprirodnadzor (amelyben sokan a Kremlnek az olajmultikkal szembeni nyomásgyakorló eszközét látják), januárban a kelet-szibériai Koviktán is vizsgálni kezdte a kitermelési engedélyben szereplő feltételek betartását.
Mivel a Gazprom kizárólagos gázexportjoggal rendelkezik a fővezetékrendszer tulajdonosaként, a TNK-BP csak akkor tudja eladni a Koviktán kitermelt gázt Kínának, ha az orosz monopólium társul vele. Ezért a TNK-BP már tavaly tavasszal 51 százalékos részesedést ajánlott a Gazpromnak a gázmező koncessziójával rendelkező Rusia-Petroleumban egy tágabb alku keretében. A TNK-BP decemberben is tárgyalt, de nem jutott dűlőre a Gazprommal.