A kisajátított ingatlan visszavásárolható

Az őszi törvényalkotási program szerint októberben kerülhet sor a kisajátításról szóló törvény parlamenti elfogadására. A június közepén benyújtott javaslat újdonságának tekinthető, hogy visszavásárlási jogot biztosít az ingatlantulajdonosnak arra az esetre, ha a kisajátítás célja az előírt határidőn belül nem valósult meg.

Az Alkotmánybíróság 2005-ben hozott határozata értelmében a kisajátítás jelenlegi szabályai ellentétben állnak a tulajdonjog védelmét kimondó alkotmányos alapelvvel. Felszólították ezért az Országgyűlést, hogy 2007. június végéig tegyen eleget a jogalkotási kötelezettségének. Az alaptörvény tulajdonvédelmi szabálya megkívánja ugyanis, hogy a törvény kizárólag azokra a közérdekű célokra korlátozza a kisajátítás lehetőség, amelyek megvalósítása végső soron csak a tulajdon elvonásával lehetséges. Garantálni kell tehát, hogy a teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett is csak a törvényben felsorolt esetekben, és csak akkor kerülhessen sor a tulajdon elvonására, ha a közérdekű cél egyedül kisajátítással valósítható meg.

Lakásépítésre nem lehet ingatlant elvonni

A javaslatot kidolgozó igazságügyi tárca álláspontja szerint az állami és az önkormányzati szervek, illetve az állam és az önkormányzat működéséhez szükséges szervek elhelyezése - a megváltozott viszonyokra tekintettel - széles körben véve nem szolgálhat alapul a kisajátításra. A tervezet jelenlegi formájában ezért kizárólag az oktatási, egészségügyi, szociális, kommunális hulladékkezelő létesítmény és a kommunális szennyvízkezelő, ivóvízellátást biztosító létesítmény elhelyezése érdekében tartja fenn ezt a lehetőséget.

A kormányzati elképzelések szerint kiemelnék a törvényből a kisajátítási célok közül az állami vagy önkormányzati beruházás keretében megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóházépítést. A közpénzekből történő lakásépítés ugyanis egyre inkább háttérbe szorul a jelenlegi viszonyok között, ráadásul a lakosság lakáshoz juttatása nem is tekinthető ma már állami vagy önkormányzati feladatnak. A terület- és településrendezési cél beiktatása ellenben biztosítja, hogy a területrendezési tervben megjelenő, de az építési szabályzatban még nem rögzített célok, példaként említi a javaslathoz fűzött indokolás a vállalkozási övezet kialakítását, megvalósítható legyen.

Újdonságnak tekinthető, hogy a jövőben nem csak a magántulajdon, hanem az állami és az önkormányzati tulajdon is kisajátítható lenne. Az ilyen ingatlanok magántulajdonban kerülhetnének, ha a közérdekű cél megvalósításához ez elengedhetetlenül szükséges. A tervezet ugyanis meghatározott körben ugyan, de a közérdekű cél megvalósítójának a közvetlen tulajdonszerzését is lehetővé teszi. Az ezen kívül eső körben az állam vagy az önkormányzat szerez a kisajátítás révén tulajdont. Az így megszerzett ingatlan versenyeztetés és ellenszolgáltatás nélkül a kisajátítást kérő (a közérdekű cél megvalósítója) tulajdonába, vagyonkezelésébe vagy használatába adható, feltéve, hogy az állam, illetve az önkormányzat helyett a felek megállapodása, vagy jogszabályi előírás folytán a kisajátítást kérő fizette meg a kártalanítás összegét.

A jelzálog és a végrehajtási jog megszűnéséért nem jár kártalanítás

A kisajátítás alapján főszabályként az ingatlan tehermentes tulajdonának a megszerzésére kerül sor. Bizonyos körben lehetőség van azonban a terhek, korlátozások (pl. telki szolgalom, bérlet) fennmaradására. E körbe tartozik például, ha műemlékvédelmi célok megvalósítása, az épület állagának a megóvása miatt kerül sor a kisajátításra. A műemlékvédelmi cél a bérlet fennmaradása mellett is megvalósulhat, így a tervezetet kidolgozó igazságügyi tárca álláspontja szerint nem feltétlenül szükséges az épületben lévő lakások bérleti jogának a felszámolása.

Kisajátítás esetén a tulajdonost és a megszűnt jogok jogosultjait azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás illeti meg. A jogok tekintetében azonban kizárólag a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, a közérdekű használati jog, a vagyonkezelői jog és a bérleti jog esetén számíthat a jogosult kártalanításra. Fontos szabály ugyanakkor, hogy az elővásárlási, visszavásárlási és vételi jog, továbbá a jelzálog, végrehajtási jog és életjáradéki jog megszűnése nem jár kártalanítással.

A tervezet egyik legjelentősebb új szabálya a visszavásárlási jog előírása. A kisajátítást kérőnek ugyanis az ingatlant a kisajátítási határozatban szereplő határidőn belül az ott megjelölt közérdekű célra kell használnia. Amennyiben a kisajátítás célja a fenti időtartamon belül nem valósul meg, úgy az ingatlan korábbi tulajdonosát visszavásárlási jog illeti meg. Az ingatlan korábbi tulajdonosának jogutód nélküli megszűnése esetén, vagy ha a korábbi tulajdonos (vagy annak örököse) a visszavásárlási jogról lemond, a jogosultságot az állami, illetve az önkormányzat is gyakorolhatja.