Elértéktelenítve várja a privatizációt az ÁAK

Elértéktelenedhet a privatizációra készülő Állami Autópálya Kezelő Zrt. A befektetők számára vonzó vagyonelemeket, értékes üzletrészeket elveszik a cégtől: eladása így szerény bevételt ígér. Felét szakmai befektetőnek adnák, másik felét pedig tőzsdére vinnék.

Többféle lehetőséget vázolt fel az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. április 30-án lezárt privatizációs koncepciójában a Concorde Értékpapír Zrt. A tervváltozatok annyiban közösek: a társaság legalább 50 százalék plusz egyszavazatnyi tulajdoni hányadát szakmai befektetők vásárolhatnák meg, a fennmaradó részvénycsomagot pedig tőzsdére vinnék. A magánkézbe kerülő ÁAK 35 évre koncesszióba kaphatná a hazai autópályák üzemeltetését, amit egy alkalommal 17 évre meg lehetne hosszabbítani - olvasható a Népszabadságban.

Az ÁAK lényegében már el is veszítette legértékesebb részét: az M5-öst üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. negyvenszázalékos üzletrészét ugyanis, a gazdasági tárca május végi döntése szerint el kell adnia. Holott a Concorde szakértői a cég privatizációs koncepciójában egyértelművé tették: az ÁAK a szakmai befektetők számára az AKA 20-25 milliárd forintra értékelt üzletrészével együtt a legvonzóbb.

Komolyabb árversenyt az gerjeszthetne az érdeklődő befektetők között, ha a privatizációja előtt, az állami autópálya-társaság - az eredeti szándékoknak megfelelően - opciós jogával élve megvásárolná az AKA magánbefektetőinek hatvanszázalékos részvénycsomagját is. Így az AKA valamennyi részvényével és az elektronikus útdíjrendszer ellenőrzési jogával már vonzó cél lehetne. Azonban már ez utóbbi is kérdéses: vajon osztanak-e lapokat az ÁAK-nak a magyarországi autópályák elektronikus útdíjrendszerének kiépítésénél, illetve üzemeltetésénél.

Eredetileg úgy volt: a 2009-re kiépülő ED rendszerben a díjszedés és az úthasználat jogosságának ellenőrzése az ÁAK feladata lenne. Munkájáért a társaság, az előzetes számítások szerint 2008 és 2013 között, összesen 23,5 milliárd forint szolgáltatási díjat számlázhatna a költségvetésnek. Ami biztosan árfelhajtó tényező lehetne az ÁAK privatizációjánál. Egy módosító javaslat értelmében azonban függőben maradt: ki és mennyiért láthatja majd el az ellenőrzési feladatokat az elektronikus útdíjrendszerben. A Népszabadság értesülései szerint azonban a bizonytalanság csak látszólagos. A szolgáltatási megbízásra valójában önálló közbeszerzési eljárást írnának ki.

Mindemellett azt sem lehet tudni: az ED ellenőrzési tendere után mi lesz a sorsa az ÁAK több milliárd forintért kiépített - 11 fix kamerás ellenőrző pontból, 14 mobil kamerás gépkocsiból, valamint az ezeket kiszolgáló informatikai eszközökből álló - ellenőrző rendszerének. A feltételezések szerint mindenesetre az állami autópálya-társaság berendezéseit és hálózatát kénytelen lesz átengedni az ellenőrzési tender győztesének. Öt-hat éven belül pedig a jelenleg mintegy 36 milliárd forintos, matrica-ellenőrzés és -árusításből származó bevételéről is le kell mondania az ÁAK-nak, amikor a személygépkocsik esetében is áttérnek az ED-rendszerre.

Az állami autópálya-társaság privatizációjára várók jelenleg abban sem lehetnek maradéktalanul biztosak, hogy a cég hoszszú távon megőrzi fő feladatát: a magyar gyorsforgalmi utak üzemeltetését, fenntartását. Az erre szóló szerződése ugyanis 2007. december 31-én lejár.