Megszavazták a lánctartozásokat felszámoló törvényt

Hétfőn 341 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a képviselők a vállalkozói körbetartozások mérsékléséről szóló törvénymódosítást. A felszámolást és a közbeszerzést érintő új szabályok a kihirdetést követő nyolcadik napon lépnek hatályba, így azokat már a nyár folyamán elindított eljárásokban is alkalmazni kell.

A körbetartozások megszüntetésére az üzleti életben is születtek már kezdeményezések, hiszen a jelenség komoly gazdasági problémának tekinthető. Az adósok többsége azért nem tudja ugyanis a tartozásait megfizetni, mert a kintlévőségeit ő maga sem kapja meg határidőben. Több cég is működtet úgynevezett követeléskezelő, követelés nyilvántartó szolgáltatást, amely segítséget nyújt a nem fizető partnerek kiszűrésében.

A csődtörvény módosított szabályai szerint lehetőség nyílik a felszámolási eljárás megindítására, a fizetésképtelenség megállapítására, ha az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki, vagy a tartozás tényét nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesített. A hitelező ugyanakkor a felszámolási kérelem benyújtása előtt továbbra is köteles az adósát a fizetésre írásban felszólítani. A tartozás fennállását a felszámolás vonatkozásában a hitelezői felszólítás kézhezvételét követően már lehet vitatni. Ez azt jelenti, hogy, ha az adós a számla szerinti összeget, illetve a fizetési kötelezettségét eddig az időpontig írásban nem kifogásolta, akkor már csak a tartozás kiegyenlítésével kerülheti el a felszámolást. A felszólítás alapján történő teljesítés nem jelenti ugyanakkor a számla helyességének az elismerését is. Előfordulhat ugyanis, hogy a fizetésre csak a felszámolás veszélyének az elhárítása miatt kerül sor. Éppen ezért rögzíti a törvény, hogy a tartozás kiegyenlítése ilyen esetben nem minősül tartozáselismerésnek, a kifizetett összeg polgári peres eljárásban visszakövetelhető.

Jelzálogjog szabályaitól nem lehet eltérni

A törvényjavaslat eredeti szövege szerint a vállalkozót a díjkövetelése fejében kizárólag a felek eltérő rendelkezése hiányában illette volna meg a törvényben biztosított jelzálogjog a megrendelő tulajdonát képező ingatlanon. A parlament ezzel összefüggésben elfogadta a gazdasági bizottság módosító javaslatát, amely szerint jelzálogjogot eltérést nem engedő, kötelező rendelkezésként fogalmazták meg. A feleknek tehát nem lesz lehetőségük arra, hogy a jelzálogjog alapításától eltekintsenek. Erre nem csak a törvényen alapuló zálogjogi szabályok jellege miatt volt szükség, hanem azért is, mert az eltérő, a zálogjog létrejöttét kizáró, illetőleg annak mellőzését eredményező megállapodás lehetőségének a biztosítása a felek közötti erőviszonyoktól függően számos esetben megakadályozná e garancia hatékony érvényesülését.

Közbeszerzési szigorítások

A közbeszerzést érintő egyik fontos változás, hogy az ajánlatkérő a felhívásában ezentúl nem csak az ellenszolgáltatás teljesítésének a feltételeit köteles megadni, hanem azt is, ha az ellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kíván megállapodni. Az ajánlattevőnek ugyanakkor az ajánlatához csatolt nyilatkozatban vállalnia kell, hogy nyertessége esetén az alvállalkozói szerződéseiben magára vonatkozó kötelezettségként érvényesíti a közbeszerzési törvény teljesítés elismerésére, az ellenszolgáltatás megfizetésére, továbbá a felelősségkorlátozásra, kamatkikötésre és beszámításra irányadó rendelkezéseit.

A közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződések bizonyos kivételekkel eddig is nyilvánosnak minősültek azzal, hogy az ajánlattevő az ajánlatában közölt üzleti titkok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Újdonság azonban, hogy a szerződés megkötését követően annak nyilvános részeit az ajánlatkérő haladéktalanul köteles a honlapján közzétenni. A közzététel előírása az átláthatóság irányába hat - olvasható az igazságügyi tárca által készített indokolásban. Az internetes megjelentetés megkövetelése ugyanakkor mégsem általános, mivel nem terheli azokat az ajánlatkérőket (pl. kis költségvetésből gazdálkodó községi önkormányzatokat), amelyek nem rendelkeznek honlappal.

A körbetartozás kialakulásának az oka lehetett az is, hogy a teljesítésigazolások kiállításának a határidejére nézve nem tartalmazott előírásokat a törvény. A módosítás változtatott ezen a helyzeten is. Az ajánlatkérő a jövőben 15 napon belül köteles lesz a teljesítés elismeréséről, vagy az elismerés megtagadásáról írásban nyilatkozni.