Megegyeztek a nyugdíjkorhatár emeléséről

Egyre jobban öregszik a népesség a viszonylag szegényebb országokban. A Világbank elemzői szerint Magyarországon a foglalkoztatás és a termelékenység növelése lehet a megoldás, a hazai szakértők szerint azonban ez nehezen megvalósítható. Megegyezés született a napokban a koalíciós pártok között a nyugdíjkorhatár emeléséről: e szerint óvatosan, 2010-től évente egy hónapot emelnének a jelenlegi mértéken.

A demográfiai előrejelzések szerint Ukrajnában például 2025-re negyedével, 12 millióval kevesebben lesznek, mint az ezredfordulón, Bulgáriában vagy Grúziában pedig majd ötödével. Hazánkban 25 év alatt nyolc százalékkal csökken a népességszám, és minden ötödik ember 65 évesnél idősebb lesz - derül ki a Népszabadságból.

Megegyezés született a koalíciós pártok között a nyugdíjkorhatár emeléséről: e szerint óvatosan, 2010-től évente egy hónapot emelnének a jelenlegi mértéken. A felek szándéka, hogy csökkentsék a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségeit. Vita van ugyanakkor a tizenharmadik havi nyugdíj kérdését illetően, míg az SZDSZ a pluszhónapot integrálná, és a rászorultság elvét jobban figyelembe véve osztaná el a pénzt, addig a szocialisták ellenzik a tizenharmadik havi nyugdíj beolvasztását.

A Világbank elemzői úgy látják, a megoldás, ha felgyorsítják ezek az országok, köztük hazánk is a gazdasági szerkezetváltást, ösztönzik az új technológiákba való befektetést, kialakítják az infrastruktúráját az élethosszig való tanulásnak, valamint ha megtartják az idősebbeket a munkaerőpiacon.

A javasolt gyógymód szempontjából a régiót demográfiai helyzetük és eddigi reformjaik alapján három csoportra osztják. A legszegényebb közép-ázsiai országokban fenyegető veszély éppen az, hogy a népesség száma "túl gyorsan" nő - Tádzsikisztánban például negyedszázad múlva majd felével lesznek többen, mint ma. A legtöbb volt szovjetköztársaságban és több nyugat-balkáni országban pedig úgy csökken a születésszám, hogy a reformok nem tartanak lépést ezzel a változással.

A viszonylag legjobb helyzetben az EU-hoz csatlakozott országok, valamint Albánia és Horvátország vannak. Ezek népessége szintén öregszik ugyan, de a reformokat legalább már elkezdték.

Lengyelország mellett Magyarországon nőnek a leggyorsabban a nyugdíjkiadások - változatlan feltételek mellett húsz éven belül elérik a hazai össztermék 15 százalékát. A világbanki szakértők szerint önmagában jelentősen csökkentené a költségvetés terheit, ha a svájci indexálás helyett a nyugdíjakat az infláció alakulásához igazítanák. A svájci indexálás, vagyis a mai gyakorlat szerint ugyanis az infláció mellett az átlagos béremelkedés üteme is meghatározó, amely sokszor magasabb az inflációénál, így a nyugdíjkiadásokat is jobban emeli. A szakértők továbbá a nyugdíjkorhatár növelése mellett érvelnek - írja a Népszbadság.