Lyukas az áfaellenőrzés rendszere

Vitába keveredett Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke és Veres János pénzügyminiszter az áfabeszedést vizsgáló ÁSZ-jelentés kapcsán. A nézeteltérést számvevők uniós kezdeményezésre végzett ellenőrzés indította - írja a Népszabadság.

Az áfa a költségvetés legfontosabb bevételi forrása: tavaly 1832 milliárd forint folyt be ilyen módon az államkasszába. Csakhogy éppen az áfa a csalásokkal leginkább érintett adóterület: a pénzügyi tárca becslése szerint a bevétel 14-15 százaléka a különbség a beszedendő és a beszedett adó között. Hazánkban - írja az ÁSZ - leginkább a számla nélküli értékesítésből és a fiktív számlázásból eredő csalások okoznak gondot.

A számvevők szerint problémát jelent, hogy az uniós országok többségének gyakorlatától eltérően az adóhatóság az induló vállalkozások adatait a regisztrációkor nem ellenőrzi. A határidő ugyanis erre túl rövid. Így viszont a fiktív cégeket már csak akkor lehet kiszűrni, amikor már problémákat okoztak. Sőt az APEH-nak arra sincs lehetősége, hogy a kockázatosnak látszó vállalkozásoknak soron kívüli adóbevallást írjon elő, vagy pénzügyi biztosítékot követeljen meg tőlük. A pénzügyi tárca azonban a jelentés szerint úgy véli: a mostani rendszer elegendő lehetőséget biztosít a fiktív cégek kiszűrésére.

A számvevők meglátása szerint probléma, hogy az EU-n belüli központi rendszerből az adóhatóság nem nyer igazán jól használható adatokat - ráadásul további kockázatot jelent, hogy a vám- és pénzügyőrség kicsiny számú tételes ellenőrzése miatt az export-import forgalmi adatok sem megbízhatóak. A PM ez utóbbi állítást vitatja: mondván, a vámosok hatékonyan szedik be az áfát, ellenőrzési eredményeik kiválóak, és ráadásul nem is olyan nagy tételről van szó. Az ÁSz elnöke a tárcának küldött válaszlevelében jelzi: mindegy, hogy mekkora részét képezi a bevétel a költségvetésnek, a kockázatokra fontos felhívni a figyelmet, ráadásul a beszedési hatékonyság nincs összefüggésben az import és az export ellenőrzöttségi szintjével. A számvevők úgy vélik: elkélne több helyszíni ellenőrzés is mindkét szervezet esetében. A tárca szerint erre nincs mód.

Az igazi vita az ÁSZ és a PM között azonban abban állhat: szükség lehet-e havi áfabevallás előírására az uniós adószámmal rendelkező összes cégnél. Ez a tárca szerint növeli az adminisztrációs terhet, és költségtöbbletet okoz, a számvevők viszont azzal érvelnek: uniós javaslat volt a havi bevallás előírása, miután így jobb minőségű adatok gyorsabban kerülhetnének be a közösségi adatbázisba.