Egyszerűbb áfarendszert akar Brüsszel

Rendet vágna az Európai Bizottság az uniós tagállamok áfasűrűjében. Kovács László adóügyi biztos kezdeményezésének 2009-re konkrét direktívajavaslattá kellene válnia az egyszerűbb, áttekinthetőbb és ésszerűbb áfaszabályozás érdekében. Az új szabályozás 2010 után lépne hatályba.

Kovács javaslatának alapja egy dán intézet jelentése, amely ugyan tisztán gazdasági megfontolásból tagországonként csupán egyetlen áfakulcsot tart helyesnek, kivételes esetekben azonban elismeri a csökkentett adózás előnyeit - olvasható a Napi Gazdaságban. Az egységes ráta mellett szól, hogy nem okozna zavart a belső piacon (segítené az árkonvergenciát), és kisebb adminisztrációs teherrel járna. A gondosan megválogatott, célzott redukció azonban nagyobb fogyasztásra ösztönözne, forgalmat bővítene elsősorban a szabadidős tevékenységben és munkahelyeket létesítene az alacsonyabb szakképzettségűek számára - mindezek gazdasági haszna, a GDP-növekedésre való hatása azonban korlátozott maradna.

A friss irányadó direktíva különbséget tesz a tagállamok között a csatlakozás ideje szerint, elismerve a régebbi tagok szerzett előnyeit. Bár alapvetően abból indul ki, hogy legalább 15 százalékos áfakulcs alá esik az áruk és szolgáltatások zöme, két további kedvezményes, de öt százaléknál nem alacsonyabb kulcs is alkalmazható az EB által megszabott listán szereplő cikkek, szolgáltatások esetében. Itt már figyelembe vesznek nemzeti sajátosságokat, prioritásokat. Ebben a dzsungelben teremtene rendet az EB. Addig is javasolja a tagállamoknak, hogy az újaknak adott, rövidesen lejáró átmeneti mentességek határidejét hosszabbítsák meg 2010 végéig.

A tanulmány szerint sok esetben célszerűbb a politikai megfontolásból választott kedvezményt az áfától független anyagi eszközzel biztosítani. Például környezetvédelmi, szociálpolitikai vagy kulturális okból ésszerűbb lehet az állami támogatás. Azt is figyelembe kell venni, hogy milyen láncreakciót indíthat el a kedvezményes kulcs. Ha az energiahordozókra alkalmaznák, azzal éppenséggel az uniós célkitűzésekkel ellentétes hatást érnének el, hiszen nem ösztönöznék az energiatakarékosságot. Ugyanakkor kisebb áfát lehetne alkalmazni olyan elszigetelt, helyi szolgáltatások esetében, amelyek nem terjednének át, nem zavarnák meg a szomszédos országok piacát.