Új bevándorlási törvények júliustól

Teljesen új szabályok léptek életbe Július 1-jétől az Európai Gazdasági Térségből (EGT), illetve harmadik országokból érkező magánszemélyek magyarországi beutazására vonatkozóan. A jogszabályok bevezetésével Magyarország célja az EGT előírásokkal való harmonizáció, valamint a Schengeni Egyezmény és rendszer jövő év elejére tervezett bevezetésének előkészítése.    

Noha bizonyos EGT-tagállamok állampolgárai esetében továbbra is alkalmazhatók a viszonossági szerződéseken alapuló munkavállalási engedélyre vonatkozó rendelkezések, az új szabályozás célja egyértelműen az EGT állampolgárok és családtagjaik szabad mozgásának biztosítása az EGT-n belül.

A harmadik országból Magyarországra érkező személyek beutazását külön törvény szabályozza. Ez a jogszabály már tartalmaz bizonyos schengeni követelményeket, azonban a hírlevél szerint módosítása várható, amint Magyarország a Schengeni Egyezmény és rendszer teljes jogú tagjává válik, és az Európai Parlamenttől megkapja az erről szóló hivatalos határozatot. Az új törvény egyértelműen a harmadik országbeli állampolgárok bevándorlásának szorosabb ellenőrzését és szabályozását célozza.

A fentiek, továbbá az EGT állampolgárok és családtagjaik szabad mozgását biztosító rendelkezések miatt az Szja. törvényt is módosították, hogy összehangolják a bevándorlási törvénnyel. Változott az adóilletőség fogalmának meghatározása, így a Tb. törvény vonatkozó rendelkezései is módosultak.

Az új magyar szabályozás alapján 2007. július 1-jétől a magánszemély magyar adóilletőségűnek minősül, amennyiben magyar állampolgár (kivéve a Magyarországon állandó lakhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező kettős állampolgárokat); Magyarországon kiállított EGT tartózkodási engedéllyel rendelkezik és egy naptári évben legalább 183 napot Magyarországon töltő EGT állampolgár; Magyarországon tartósan letelepedett harmadik országbeli állampolgár.

Emellett, a magánszemély abban az esetben is magyar adóilletőségűnek minősül, ha állandó lakhellyel kizárólag Magyarországon rendelkezik; ha állandó lakhellyel Magyarországon nem vagy nem csak Magyarországon rendelkezik, azonban legfontosabb érdekeltségeinek (családi és gazdasági kapcsolatainak) központja Magyarországon található; ha állandó lakhellyel Magyarországon nem vagy nem csak Magyarországon rendelkezik, legfontosabb érdekeltségeinek.