Szlovák erőmű szennyezné a tokaji borvidéket

A Szlovákiai Tőketerebesen megépítendő széntüzelésű hőerőmű ellen tiltakoznak a város környezetvédői és a világörökség részét képező Tokaj-hegyaljai borvidék képviselői is.

Amennyiben a határ közeli létesítmény környezetvédelmi kockázatokat jelent, Magyarország is részt kíván venni annak engedélyezési eljárásában - áll a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) szerdai közleményében. A szaktárca Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármesterének kezdeményezésére kezdte el vizsgálni az ügyet. A polgármester azért fordult több szervezethez, hogy segítsék megakadályozni a Tokaj-hegyaljai borvidék tőszomszédságába tervezett erőmű megépítését. A levél szerint a Tőketerebesen létesülő építmény 163 méter magas kéményei évente 4 millió tonna szennyezőanyagot bocsátanának ki, amely az uralkodó szélirány miatt magyar területen csapódna le.

A szlovák sajtóban a magyarországi értesüléseket megelőzően alig esett szó arról, hogy a több mint húszezres lélekszámú városban az Csehszlovák Energetikai Társaság Rt. Szlovákia legnagyobb széntüzelésű erőművét készül megépíteni.

Tőketerebes vezetése egy ideig eltitkolta a hőerőmű tervét, ami azt a feltevést váltotta ki a helyiekben, hogy a hatástanulmányokban felsorakoztatott - az erőművet környezetkímélőnek és ártalmatlannak minősítő megállapítások - talán mégsem teljesen helytállóak. Ez indokolhatja, hogy az erőmű felépítésében érdekelt körök nem szívesen szellőztették meg a tervüket.

A környezetükért aggódó helyi lakosokkal és szószólóikkal kedden este, mindössze egy héttel azelőtt találkoztak az önkormányzati vezetők, hogy a tervek szerint az önkormányzat a jövő héten kedden dönti el, kiadja-e a végleges engedélyt. A zsúfolásig megtelt teremben igen felforrósodott a hangulat. A város vezetőit az emberek kifütyülték, és azt skandálták, hogy semmiképpen sem akarják az erőművet. "Akkor se, ha az építkezés akárhány ezer embernek adna munkát, akkor sem, ha a hőerőmű örök időkre meg tudná oldani a foglalkoztatottság keserves gondjait" - mondta egy tőketerebesi lakos.

Úgy tudni, az emberek egyszerűen nem értik, hogy miért akarnak egy már világszerte elavult energetikai technológiát megvalósítani egy olyan ország legkeletebbre eső végein, melynek területén gyakorlatilag megszűnt a szénbányászat. Elfogadható indoklás híján a városlakók és a környékbeliek gyanakvással figyelik a folyamatot. Egyesek azt gyanítják, hogy a terv mögött orosz bányaipari érdekek rejtőznek. Az sem zárható ki, hogy Robert Fico tavaszi moszkvai tárgyalásain elhangzott ajánlatának is köze lehet az ügyhöz. Fico ugyanis Moszkvában azt ajánlotta, hogy Szlovákia kész lenne Pozsonyig megépíteni a széles nyomtávú vasutat, amely a Tőketerebeshez közel fekvő - a magyarországi Záhonnyal szomszédos - Ágcsernyő átrakodó-állomásánál, Szlovákia területén ér véget. Ha a széles nyomtávú vasút valóban megépülne, közel hatszáz kilométernyi távon, az ország teljes hosszában, keletről nyugati irányba vonulna végig Szlovákián.

Szlovákia évekig küzdött azért, hogy a tokaji térség területére eső szőlőültetvényein megtermő borokat Tokaji márkanéven forgalmazhassa. Erről született is egy kétoldalú tárcaközi megállapodás, de a szlovák fél sajátosan értelmezi az 1908-as magyar bortörvényben megszabott tokaji térség határait, s ennek öt-hatszorosánál nagyobb területen megtermő borait forgalmazza a Tokaji márkanév alatt.