A fogyasztóvédők is elrendelhetik az üzletbezárást

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság néven szeptemberben kezdi meg működését az egységes fogyasztóvédelmi szervezet. A tervek szerint hamarosan megemelik a hatósági ellenőrök létszámát, és a felügyelőségek hatáskörét kiterjesztik az üzletbezárás elrendelésére. A megbírságolt vállalkozásokat ugyanakkor az állami pályázati lehetőségekből is kizárná a kormány.

A következő hét éves időszakra szóló középtávú fogyasztóvédelmi politika keretében részletes cselekvési programot dolgozott ki a kormány. Ennek keretében döntöttek az egységes fogyasztóvédelmi szervezetrendszer létrehozásáról. Jelenleg a közigazgatási hivatalok keretén belül működnek a fogyasztóvédelmi felügyelőségek, amelyek felett a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség gyakorolja a szakmai irányító feladatokat.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által elkészített, kormányzati jóváhagyásra váró módosítás szerint szeptember elsejétől a felügyelőségek a közigazgatási hivatalok szervezetéből kikerülve kizárólag a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség alá tartoznak majd. A kormány szerint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) felállításával biztosítható az egységes szemléletű fogyasztóvédelmi politika és a rugalmas piacfelügyeleti módszerek érvényre juttatása, a felügyelőségek eltérő működési, irányítási feltételeinek megszüntetése, a humán erőforrások jobb felhasználása, fejlesztése, adott esetben a feladatokhoz igazodó átcsoportosítása.

A szervezeti felépítés a jelenlegihez képest lényegesen megváltozik. Az integráció eredményeképpen létrejövő Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság központi szervből, területi szervekből (regionális felügyelőségek), illetve azok kirendeltségeiből áll. A fogyasztóvédelmi hatóságként első fokon regionális illetékességgel a felügyelőség, másodfokon országos illetékességgel pedig maga az NFH jár el, amely feladatait a központi szerve útján látja el.

A helyi fogyasztóvédelmi feladatokat jelenleg a települési jegyzők látják. A fogyasztóvédelmi jogkörben hozott határozatok száma viszonylag alacsony ugyan (ilyen például a működési engedélyben nem szereplő termékek árusításának a megtiltása, az üzlet éjszakai nyitva tartásának engedélyezése, a vendégkönyvet nem hitelesíttető szállásadó a nyilvántartásból való törlése, a kormány álláspontja szerint mégis hatékonyabb lenne a jogalkalmazás, ha a fogyasztói érdekeket védelmező fenti hatásköröket a jövőben szintén a felügyelőségek gyakorolnák.

Az EU is ösztönzi az egyre szigorúbb szabályozást

A 2007-2010 közötti időszakra szóló rövid távú cselekvési program rögzíti, hogy az EU a tagországoktól európai szintű fogyasztóvédelmet vár el. A belső piac ugyanis nem működhet megfelelően, ha a fogyasztók védelme nem minden tagállamban azonos. A fogyasztóvédelem területén ugyanakkor az Unió ösztönzi a magasabb szintű tagállami szabályozást. Így tehát nincs akadálya annak, hogy a hazai előírások a fogyasztók számára nagyobb védelmet nyújtsanak a jelenleginél. Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) államtitkára a közelmúltban tartott kormányszóvivői tájékoztatón kiemelte, hogy a kormány fogyasztóvédelmi politikájának középpontjában a fogyasztók biztonsága áll. A fogyasztóvédelemben erősíteni kívánják ezért a civileket, illetve az állami hatóságot. A civilek erősítése során kialakult a fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák országos hálózata, javítják a békéltető testületek működési feltételeit, és a tervek szerint még az idén létrejön a háromoldalú fogyasztóvédelmi érdekegyeztető fórum.

Komolyabb szankciók - magasabb bírság, pályázatokból való kizárás

A fogyasztóvédelmi hatóságok szankcióinak, bírságolási gyakorlatának és bírságfelhasználás átalakításának a keretében célszerűnek tartja a kormányzat a különböző jogszabályokban előírt szankciók felülvizsgálatát, egymáshoz való viszonyuk rendezését. Csizmár Gábor SZMM államtitkár újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy számításokat végeznek a bírságmértékekről. Jelenleg hétféle fogyasztóvédelemhez köthető bírsággal dolgoznak a hatóságok, ezt mindenképpen egyszerűsíteni kívánják a jövőben, ugyanakkor emelik a bírságtételek felső határát. A tervek szerint az őszi parlamenti időszakban nyújtja be a kormány a fogyasztóvédelmi törvény módosítását, amelyben szerepeltetnék a bírságolással kapcsolatos változást.

A fentieken túl a fogyasztóvédelmi cselekvési program rögzíti azt is, hogy pontosítani, és szigorítani kell az üzletbezárás feltételeit, lehetővé téve, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek ne csak annak kezdeményezésére, hanem magának az üzletbezárásnak az elrendelésére is legyen jogosultsága. A tervek szerint súlyosabb fogyasztóvédelmi szankció alkalmazása esetén, illetve ha a fogyasztóvédelmi bírságot nem fizetik meg, a rendezett munkaügyi kapcsolatok rendszeréhez hasonlóan kizárják a gazdálkodó szervezeteket az állami forrásokra vonatkozó pályázati lehetőségekből.