Az infláció miatt nem csökkent az alapkamat

A jegybanki alapkamat továbbra is 7,75 százalék maradt, miután az MNB monetáris tanácsa a változatlanság mellett foglalt állást. A döntés megfelel a várakozásoknak. A Magyar Nemzeti Bank már csak 2 százalékos GDP-növekedést vár idén.

A monetáris tanács ülése mellett az inflációs jelentést is hétfőn publikálták, ez pedig a kamatdöntés szempontjából az egyik legfontosabb tényező. Bár korábban Simor András jegybankelnök kedvező inflációs folyamatokról nyilatkozott, egyúttal a kamatcsökkentési trend augusztusi folytatását is kilátásba helyezte, az elemzők többsége most mégsem várta az irányadó kamat mérséklését.

Döntően nemzetközi pénzpiaci hatások indokolták azt, hogy a monetáris tanács a jegybanki alapkamat 7,75 százalékon való tartása mellett döntött - értékelte a testület döntését Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatóján.

Az elnök elmondta: "ha Magyarország gazdasága zárt gazdaság lenne, akkor akár a csökkentés mellett is dönthetett volna a tanács, a külső tényezők azonban óvatosságra intették a tagokat". Közlése szerint a belső folyamatok alapján a tanács ülésén 25 bázispontos csökkentésre is hangzott el javaslat.

Simor András kérdésre válaszolva nyomatékosította: a nemzetközi pénzpiaci tényezők közül a kockázati felárak emelkedése érinti negatívan Magyarországot, és ez a kamat tartására sarkallta a tanács tagjainak többségét. Kiemelte azonban, hogy sem az amerikai másodlagos jelzálogpiacon tapasztalt jelenségek, sem a világban felmerült likviditási gondok nem hatottak eddig Magyarországra.

Magasabb infláció, kisebb GDP-bővülés

Az MNB 2007-ben éves átlagban 7,6 százalékos inflációt vár, szemben a májusban jósolt 7,3 százalékkal, 2008-ra 4,5 százalékos átlagos éves drágulást valószínűsít, míg korábban 3,6 százalékot prognosztizált - derül ki a jegybank hétfőn közzétett inflációs jelentéséből. Az MNB ugyanakkor csökkentette a 2009-re várt infláció mértékét, a májusban prognosztizált 2,8 százalékról 2,4 százalékra.

A jegybank szakértői a maginflációt - vagyis a szezonális hatásoktól megtisztított pénzromlás ütemét - 2007-re a korábbi 5,7 százalék helyett 5,9 százalékra valószínűsítik, a 2008-ra korábban várt 3,4 százalékot 4,3 százalékra emelték, míg a 2009-re vártat 3,1 százalékról 2,7 százalékra csökkentették.

A Magyar Nemzeti Bank a korábban várt 2,5 százalékról 2 százalékra csökkentette a GDP idei várható növekedési ütemét - írja az MNB legfrissebb inflációs jelentése. A jegybank jövőre 2,7 százalékos növekedést prognosztizál a májusban közölt 2,8 százalékkal szemben. Nem változott a 2009-re vonatkozó előrejelzése, továbbra is a GDP 3,4 százalékos bővülését tartják valószínűnek.

Az amerikából kiindult hitelválság, illetve a magyarországi élelmiszerárak jelentős emelkedése miatt a jegybank illetékes szakemberei óvatosabbá váltak. A Reuters felmérésében az elemzők az év végére valamivel magasabb - 5,55 százalékos - inflációt jósolnak, mint korábban, de az alapkamat decemberben így is 7 százalékra süllyedhet a konszenzus szerint.

Csökken az ország sebezhetősége

Bár a kereslet nagyobb visszaesése hosszabb távon mérsékli az inflációt, rövid távon a gazdaságot ért kínálati sokkok kedvezőtlenül befolyásolják a fogyasztói árak alakulását - jegyzi meg a testület közleményben. A mezőgazdasági árak és az olajár emelkedése 2008-ban egyaránt az infláció emelkedésének irányába hat, 2009-ben azonban az élelmiszerárak várt korrekciója jelentős mértékben járul hozzá a célnál alacsonyabb inflációhoz.

A testület hangsúlyozza, hogy a múlt év során bekövetkezett költség- és kínálati sokkok inflációs hatásának gyors lecsengése csak a bérnövekedés gyors alkalmazkodása esetén valósulhat meg, és erre utalóan "számos jel tapasztalható". Megítélésük szerint az infláció szempontjából továbbra is lefelé irányuló kockázatot jelent a gazdasági növekedés vártnál nagyobb mértékű lassulása, a kereslet visszaesésének erőteljesebb dezinflációs hatása. A monetáris tanács szerint a hazai gazdaság külső és belső egyensúlyhiánya határozottan mérséklődik, és az irányzat folytatódására számít, ami jelenősen csökkentheti az ország külső sebezhetőségét.

Elemzői vélemények

Németh Dávid, az ING Bank Magyarország elemzője felhívta a figyelmet a jegybank - szavai szerint - javuló kommunikációjára. Sokak szerint hibázott a jegybank amikor a májusi, optimista inflációs jelentést követően nem azonnal, csak később vágott kamatot - mondta, hozzátéve, hogy a mostani jelentés alátámasztja a testület döntését. Az elemző szerint a rövid távú inflációs kilátások jelentős romlása ellenére a hosszabb távú kilátások nem rosszak, így, ha a nemzetközi hangulat nem romlik, szeptemberben elképzelhetőnek tartotta a kamatcsökkentést.

Az inflációs prognózist megemelő tényezők közül Németh Dávid az élelmiszerárak várható drágulását említette, ami nem csak a kedvezőtlen hazai időjárással, hanem a kínálatnál dinamikusabban bővülő világpiaci kereslettel, illetve egyes mezőgazdasági termékek - például a kukorica - felhasználási körének bővülésével is összefügg. Az elemző szerint a reálbércsökkenés, illetve az ennek nyomán csökkenő kereslet és az alacsony növekedés jótékony hatással lesz az inflációra. A középtávú inflációs cél elérésére továbbra is jó esély van, a jelenlegi ideges nemzetközi piaci hangulatban azonban érthető a jegybanki óvatosság - tette hozzá.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2 százalékra csökkentett idei GDP-növekedési prognózis nagyjából annak a szintnek felel meg, amelyet a kiigazítási csomag bejelentésekor vártak. Hozzátette: a jegybank a lakossági fogyasztás csökkenése mellett a korábban vártnál jóval alacsonyabb, 1,8 százalékos beruházás-bővülést valószínűsít és 15,3 százalékról 14,7 százalékra mérsékelte az export várható növekedési ütemét is. Az inflációs prognózis megemelése mögött az élelmiszerárak emelkedése áll, a középtávú inflációs cél elérésében azonban továbbra is bízik a jegybank - tette hozzá Nyeste Orsolya.