Eltűnnek az apró betűs hirdetések

A 2010-ig szóló fogyasztóvédelmi cselekvési programban számos olyan feladat megvalósítását irányozza elő a kormány, amelyekkel a fogyasztók helyzete tovább erősíthető. Egyszerűbbé válhat az ígéreteiket megszegő utazási irodákkal szembeni fellépés, az ártájékoztatási szabályok szigorítása folytán a pedig megszűnhet a főként akciós hirdetésekre jellemző "apró betűs" gyakorlat. Módosítanák az utazással, termékbemutatóval egybekötött vásárlások és a garanciális javítás szabályait is.

Az utazási szerződések fogyasztóvédelmi szabályait a jövőben kiterjesztenék az önállóan, utazási csomagtól függetlenül értékesített közlekedési szolgáltatásra, menetjegy-kiszolgálásra, a szobafoglalásra, a vendéglátó, a gyógy-, illetve az egyéb szolgáltatásra, valamint a kulturális és sportrendezvényekkel kapcsolatos jegyárusításra, a helyi programszervezésre és az idegenvezetői szolgáltatásra is.

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az utazási irodák a szerződés megkötése előtt kötelesek részletes tájékoztatást adni az általuk szervezett, értékesített utakkal kapcsolatban a leendő utasnak. A tájékoztatási kötelezettség elsősorban programfüzet kibocsátásával teljesíthető, ennek hiányában egyéb írásos dokumentum is rendelkezésre bocsátható. A fogyasztói jogok hatékonyabb védelme érdekében szükséges azonban a tájékoztatás kötelező tartalmát kibővíteni azzal, hogy egy esetleges szerződésszegés esetén milyen jogorvoslati fórumok állnak az utas rendelkezésére.

A szakemberek álláspontja szerint a kártalanítási szabályok indokolatlan megkülönböztetést tartalmaznak a fogyasztó és az utazási vállalkozó között. Az utas elállása esetén ugyanis a vállalkozó automatikusan jogosult a kártalanításra, fordított helyzetben, a vállalkozó elállása esetén viszont a fogyasztónak az őt ért károsodás bekövetkeztét bizonyítania kell. Ezen a helyzeten is szeretne hamarosan változtatni a kormány.

Köztudott, hogy vagyoni biztosíték fejében lehet csak utazásszervezői, utazásközvetítői tevékenységet folytatni. A vagyoni biztosítékot az utas által befizetett összeg visszatérítésére, illetve a külföldön rekedtek hazaszállítására lehet a jelenlegi szabályok szerint igénybe venni. A közeljövőben ezzel kapcsolatosan is változhat a helyzet. A tervezett jogszabály-módosítás lehetővé tenné ugyanis, hogy az utazási vállalkozó fizetésképtelensége esetén a garancia-alap az utazási szerződés hibás teljesítéséből eredő igények megtérítésére is felhasználható legyen.

Eltűnnek az apró betűs hirdetések

Gyakran felmerülő probléma főleg az akciós utazások, repülőjegy-értékesítések kapcsán, de más termékkekel kapcsolatos reklámkampányokban is, hogy a járulékos költségek összegét nehezen olvasható apró betűkkel, alig észrevehető helyen, a hirdetés, illetve az ártájékoztató legalján tüntetik fel. Így például az utazni vágyók sokszor csak a fizetéskor szembesülnek azzal a kellemetlen ténnyel, hogy a meghirdetett ár többszörösét kell kifizetni a kiszemelt szolgáltatásért. A fogyasztók korrekt tájékoztatása és a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében követelményként kell rögzíteni ezért, hogy a fizetendő díjba a szolgáltatással kapcsolatos valamennyi költséget kötelező beépíteni. A fogyasztóvédelmi cselekvési program keretében előírt jogszabály-módosítások végrehajtására 2009 végéig adott az illetékes tárcáknak határidőt a kormány. Az ártájékoztatással kapcsolatos szigorításokra tehát egy ideig még bizonyosan várni kell. Ettől függetlenül sem érdemes azonban "apró betűs" gyakorlatot folytatniuk az érintett cégeknek, a versenyfelügyeleti hatóság hatékony fellépését ugyanis a jogi szabályozás már most is lehetővé teszi.

Az utóbbi időben több esetben is meglehetősen komoly bírsággal sújtotta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a diszkont légitársaságokat. A marketingkampányaik során ugyanis rendre a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának az eszközével éltek. A hatóság vizsgálódásai során több esetben is megállapítást nyert, hogy a hirdetésekben nem tájékoztatták a fogyasztókat arról, hogy a jegyek után még illetéket is fizetni kell. Előfordult az is, hogy olyan árat helyeztek a reklámüzeneteik középpontjába, amelyért csak kivételes esetben, korlátozott darabszámban lehetett repülőjegyet venni, illetve, hogy a reklámokban hirdetett árról nem derült ki, hogy az csak egy útra érvényes.

A GVH álláspontja szerint a potenciális fogyasztó számára a repülőjegy megvásárlásakor a döntés egyik leglényegesebb eleme a szolgáltatás ára. A repülőtéri díjak és illetékek légitársaságonként különbözőek lehetnek, az ügyfél azonban nem választhatja ki a fogadó repteret, így a szolgáltatás számára egységes egészet képez. Ezért, ha a vállalkozás a fizetendő végösszeget befolyásoló díjtételeket (pl. a repülőtéri illetéket, a foglalási díjat) elhallgatja, azzal a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásolja. Elhallgatásnak minősül ugyanis az is, amikor tájékoztatást adnak a döntést befolyásoló körülményekről, de ezt oly módon teszik meg, hogy azt az utasok nem, vagy csak nagyon nehezen észlelhetik. A Gazdasági Versenyhivatalnak a közelmúltban megjelentetett sajtóközleménye szerint a legutóbb megbírságolt Wizz Air volt a negyedik, fogyasztók megtévesztése miatt elmarasztalt légitársaság, de a kör tovább bővülhet, mivel a hatóság folytatja a piactisztítási célból indított vizsgálatsorozatot.

Megakadályozható a "beugrasztás" a termékbemutatón

Az üzleten kívül kötött szerződésekkel, az üzleten kívüli kereskedéssel összefüggésben további, fogyasztókat védő garanciákra számíthatunk a közeljövőben. A korábbi előírásokkal egyezően az irányadó jogszabályba ismét tervezik beépíteni, hogy a kereskedő legkésőbb a szerződés megkötésekor köteles legyen a fogyasztó részére jótállási jegyet, valamint magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót adni. Feltehetőleg a nyugdíjasok körében népszerű, utazással, termékbemutatóval egybekötött vásárlások szomorú tapasztalatai alapján kerülhetett a fogyasztóvédelmi célkitűzések közé az az új előírás, amely a szerződéstől való elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt megtiltaná a kereskedőnek, hogy befizetést követeljen, illetve fogadjon el a fogyasztótól.

Keretek közé szorítanák a javítási határidőt

A fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos szavatossági és jótállási igények elintézését szabályozó rendelet módosított előírásai hátrányos hatást gyakoroltak a fogyasztói érdekek védelmére. Tervbe vette ezért a kormány, hogy visszaállítják a szélesebb igényérvényesítési lehetőséget, így a javítási határidő keretek között tartását is. A jelenleg alkalmazandó szabályok ugyanis kizárólag arra kötelezik a forgalmazót, hogy tájékoztatást adjon a fogyasztónak arról, hogy a hibás áru kijavítását vagy kicserélését megfelelő határidőn belül, jelentős kényelmetlenség okozása nélkül kell elvégeznie. A javítási munkálatokat illetően pedig csupán törekednie kell azok tizenöt napon belüli elvégezésére. Konkrét határidő előírása nélkül viszont könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a fogyasztó, ha a forgalmazói törekvés mégsem vezetne eredményre.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) 2004 júliusától nem bocsáthat ki szakvéleményt a szavatossági és jótállási igények kapcsán. A különböző szakterületeken más intézmények és szervezetek látják el azóta a szakértői feladatokat - olvasható az FVF honlapján közzétett tájékoztatóban. A hatóság mind a fogyasztóknak, mind a kereskedőknek azt tanácsolja, hogy forduljanak bizalommal az általuk felsorolt szervezetekhez. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy ezek a szakvélemények sem bírnak kötelező erővel a felekre nézve (ahogy a korábbi felügyelőségi szakvélemények sem), mégis alkalmasak lehetnek arra, hogy a vitát igazságosan és gyorsan, a hosszadalmas és költséges bírósági eljárást elkerülve rendezzék. A fogyasztóvédelmi cselekvési program kiemeli ugyanakkor, hogy a termékek minőségvizsgálatára kizárólag akkreditált független szervezetet vagy igazságügyi szakértőt lenne célszerű feljogosítani, illetve el kellene érni, hogy a fogyasztó ne legyen rákényszerítve a vizsgálati díj megelőlegezésére sem.