Kedvcsinálónak jó a nyílászárós pályázat

Az energiatakarékossági pályázatokkal a korábbi években az volt a gond, hogy a nagy érdeklődés miatt a keret a kiírás után szinte rögtön kimerült. Idén ilyen problémára nem kell számítani, az elmúlt négy hónapban ugyanis a felhasználható keretnek csak körülbelül harmadára érkezett érvényes kérelem. A szakértő szerint az ilyen programoktól nem is lehet átütő eredményt várni, azok csak amolyan jelképes akciók - ráadásul nem is a leginkább rászorulókat támogatják vele.

Az elmúlt években roppant keresett volt a lakossági energiatakarékossági pályázat, tavaly például 10 nap alatt szétkapkodták a keretet - igaz, akkor az idei 2,6 milliárd forintnak kevesebb mint a fele állt rendelkezésre. Az idei kírásban a feltételek szigorúbbak lettek, hiszen a korábbi 30-cal szemben most csak a felújítás 15 százalékáig lehet támogatást igényelni, de ez is maximum 265 ezer forint lehet, míg korábban 300 ezer forintot kaphatott a pályázó. A 15 százalékos vissza nem térítendő támogatáshoz viszont kedvezményes kamatú hitel igényelhető a Magyar Fejlesztési Banktól.

A hivatalosan Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) címen futó pályázaton belül a fűtés és a szigetelés korszerűsítésére, valamint a megújuló energiaforrások nagyobb használatára lehet támogatást kérni. Pályázni április 10-étől lehetett, és a gazdasági tárca előzetes becslése alapján a 2,6 milliárd forintból mintegy 15 ezer háztartás energiafelhasználása tehető hatékonyabbá. Ezzel szemben augusztus végéig körülbelül 4600 pályázat érkezett be a programot kezelő Energia Központba, amelyeknek a háromnegyede részesül támogatásban, valamivel több, mint 800 millió forint összértékben.

Másfél milliós projektek

Az idei mérsékelt érdeklődés hátterében több tényező állhat egyszerre. A kisebb, 15 százalékos támogatási hányad nagyobb terheket ró a pályázóra, így az a háztartások jelenlegi pénzügyi helyzete mellett már nem tűnik olyan vonzónak. Persze, az érdeklődés mértékét nehéz konkrétan meghatározni. Bár idén áprilistól augusztusig kevesebben pályáztak, mint tavaly 10 nap alatt - végeredményben az idei keretből már most annyi háztartást tudtak támogatni, mint 2006-ban. A fennmaradó keretből pedig még bizonyára több ezer lakás energiaszámláját lehet majd csökkenteni, így végül is többen juthatnak támogatáshoz, mint tavaly - érvel a program igazgatója, Prieszolné Csomsztek Mária. A maximálisan igényelhető 265 ezer forintból a sikeres pályázók átlagosan 230 ezer forint támogatást kaptak meg - mondta a programigazgató. E szerint tehát egy-egy támogatott projekt átlagban körülbelül 1,5 millió forintba kerül.

Prieszolné Csomsztek Mária szerint az alacsonyabb támogatási arány ellenére a tehetősebb háztartások nem szorítják ki az alacsonyabb jövedelműeket a pályázásból. Elmondása szerint a jelentkezők nagy része nem tartozik a vagyonosabbak közé, igaz, a szegényebbek inkább szakaszolva, több lépcsőben pályáznak a dotációra. Jellemző például az a gyakorlat, hogy míg tavaly a nyílászárók cseréjére, addig idén a zöldenergia-felhasználás növelésére nyújtanak be pályázatot.

A 15 százalékos támogatási arány nem bizonyult túlságosan ösztönzőnek, ráadásul nem elsősorban azok indulnak a pályázaton, akik rászorulnak a támogatásra - véli Király Zsuzsanna, az Energia Klub programvezetője. A pályázat adminisztrációs terhei és a lassú elbírálás sem tett jót a népszerűségének - teszi hozzá Király Zsuzsanna, aki szerint a támogatási arány növelése bizonyosan megdobná a keresletet. Ezen kívül szükséges lenne szemléletformlásra, társadalmi felvilágosításra is többet fordítani - hiszen a gondoskodó állammal szembeni elvárások gyakran túlzók, és a hosszú távra való tervezés hagyományai sem éppen a legerősebbek. Az érdeklődés mindemellett nagy, hiszen zsebbe vágó és a környezetvédelem szempontjából is felkapott ügyről van szó. Az Energia Klub munkatársa a szegények számára komolyabb szociális támogatást tartana szükségesnek, és azt, hogy a hasonló pályázatok ne csupán alkalmi jelleggel legyenek elérhetők.

Szerencse, hogy nincs rá több pénz

A magyarhoz hasonló programok a világban több helyütt futnak. Az energiatakarékossági pályázat azonban inkább amolyan példamutató gesztus, amelynek nyomán a lakosság kedvet kaphat a takarékossághoz, konkrét gyakorlati haszna kisebb - mondta el véleményét kérdésünkre Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Persze, a rászoruló családokat támogatni kell szociális alapon; de nincs a világon annyi pénz, amennyit támogatásként szét ne lehetne osztogatni - teszi hozzá.

Alapvetően a piaci áraknak kellene a korszerűsítési döntéseket motiválnia - mondja Hegedűs Miklós. Amíg például a földgáz felhasználását és árát évente közel 100 milliárd forinttal támogatja az állam, addig a fogyasztótól kevésbé várható, hogy valódi hosszú távú döntéseket tudjon hozni. A közvetlen, nem szociális alapú támogatások miatt az árak torzulnak, és nem tükrözik a valós költségeket, ami miatt a fogyasztói döntések nem lehetnek kellően megalapozottak. Ráadásul Hegedűs Miklós is úgy véli, hogy az igazán rászoruló rétegek számára ez a támogatás nem elérhető, a magas jövedelműek pedig nincsenek is rákényszerítve a korszerűsítésre. Összességében a szakértő nem remél komoly energiamegtakarítást a programtól. "Ebből a szempontból szerencsére a büdzsének nincs több pénze ilyen célra, mivel a program nem hatékony, csak jelképes lépés az EU-direktívák és a lelkiismeret megnyugtatása kedvéért."