Több az új állás, mint a leépítés

Nyolcadik alkalommal teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményeit. Az országos elemzés egyik legfontosabb megállapításának tekinthető, hogy a munkaerő iránti kereslet szinte mindenütt nagyobb a tervezett létszámcsökkentéseknél.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közel tízezer gazdálkodót kért fel a második negyedéves statisztikai célú adatszolgáltatásra, amely az összes gazdasági szervezet 0,6%-át jelenti. A megkérdezettek közül igen magas volt a kérdőívet visszaküldők számaránya más hasonló megkereséshez képest. A feldolgozóipari cégek tették ki az adatszolgáltatásba bevont munkáltatók legnagyobb hányadát, a minta ugyanakkor jól reprezentálja az egyes régiók foglalkoztatási körzet jellemzőit - olvasható a KSH tájékoztatójában.

A felmérés főbb megállapításai szerint az érintett gazdasági szervezetek esetében a következő negyedévben 2 százalékkal, egy éven belül pedig 1,6 százalékkal bővülhet a foglalkoztatottak létszáma, cégek legnagyobb részénél ugyanakkor ez a változás nem tekinthető jelentősnek. A három hónapon belüli munkaerő-felvétel és létszámleépítés a válaszadó szervezeteknél összesen 41 ezer embert érinthet, közel 14 ezer fő elbocsátása, ugyanakkor mintegy 27 ezer fő alkalmazása várható. A létszámmozgás intenzitása a mikro-vállalkozások esetében 14 százalék körüli lehet, így minden hetedik ember érintetté válhat.

Az elbocsátott segédmunkások kétszeresét is alkalmaznák

A gyártósori összeszerelő, a szabó, varrónő, modellkészítő és a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében kerülhet sor nagyobb létszámbővítésre, amely az érintett cégek munkahely-teremtési szándékának több mint az ötödét jelenti. Igaz ugyanakkor, hogy ezek a szakmák, foglalkozások az elbocsátásból is hasonlóan nagy arányban részesednek, sőt a szakképzettség nélkülieknél és a gyártósori összeszerelőknél a leépítés meghaladja a nettó létszámnövekedés mértékét. A KSH felmérése szerint az egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások iránt lesz a legnagyobb kereslet, de az előzőekkel egyezően itt kerülhet sor a legnagyobb mértékű elbocsátásra is. Komoly igény mutatkozik a feldolgozóipar tekintetében a gépkezelő, illetve a vas- és fémipari munkások iránt, az új álláshelyek munkaerő felszívó hatását azonban a leépítések ebben az esetben is érzékelhetően csökkentik. A legnagyobb nettó kereslet az egyszerű segédmunkások (pl. alkalmi munkás) kapcsán jelentkezik, a közel kétezer kilépővel szemben szinte kétszer annyi dolgozót alkalmaznának. Általánosság megállapítható ugyanakkor, hogy a kereslet szinte mindenütt meghaladja a tervezett létszámcsökkenéseket.

Egytizedével nőtt az atipikus foglalkoztatás

A felmérés során vizsgálták az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák (ide tartozik a határozott időre történő alkalmazás, a részmunkaidős, az alkalmi és a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás, illetve a munkaerő-kölcsönzés) elterjedtségét is. Az érintett munkáltatók 2007 első negyedévében munkavállalóik 17,7 százalékát foglalkoztatták ilyen jogviszony alapján, amely az előző éves adatokhoz képest több mint az egytizedével emelkedett. Az atipikus jogviszonyban állók több mint felét a nagy, egyharmadát pedig a középes méretű vállalkozások munkavállalói teszik ki.

Az egyéb speciális foglalkoztatási formák, így például a távmunka vagy a bedolgozói jogviszony alkalmazása nem tekinthető jelentősnek, annak ellenére sem, hogy némelyik igen kedvező lenne nem csak a cégek, hanem a dolgozók számára is. A KSH ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy a távmunka elterjedése különösen pozitív hatást gyakorolhatna a munkaerőpiacra, mivel a hátrányos helyzetben lévők (pl. fogyatékkal élők, kisgyermekesek) is könnyebben juthatnának munkához ezzel a foglalkoztatási formával.