Átlakulóban a rokkantnyugdíjazási rendszer

A 2008-as évben már működik az új rehabilitációs rendszer, amelyet fokozatosan léptet életbe a kormány. A következő évben azokra lesz érvényes az új szabályozás, akik igénylik a rehabilitációs járadék megállapítását vagy 2008-ban kell megjelenniük a soros felülvizsgálatokon - írja a Napi Gazdaság.

Egyebek mellett a rokkantnyugdíjazási rendszer módosítása és a megváltozott munkaképességűek támogatása javítaná a foglalkoztatottságot és a munkaképes korúak gazdasági aktivitási arányát. Jelenleg ugyanis csak a megváltozott munkaképességűek tíz százaléka dolgozik bejelentve - szemben a fejlett országokban mért 30-50 százalékkal -, és becslések szerint 150-200 ezren feketén. A miniszterelnök a ciklus végére több tíz milliárdos költségvetési megtakarítást remél a korábban a munkanélküliség elől rokkantnyugdíjba menekültek munkapiacra való visszatérítésétől.

Jelenleg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint összesen 802,5 ezren részesülnek rokkantsági nyugdíjban, és havonta 50,65 milliárd forintot folyósítanak ellátásaikra. Többségük - 452 ezer ember - korhatár alatti rokkantsági nyugdíjat kap.

Korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is folyósított nyugdíjakat, ez évtől azonban a jogszabályváltozásoknak megfelelően az ONYF az egyedüli. Az elmúlt években egyébként folyamatosan csökkent a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat igénylők száma, amiben vélhetően az is szerepet játszott, hogy szigorították a jogosultság megállapításának kritériumait.

A nyugdíjbiztosító adatait elemezve jól látszik, hogy az öregedő népességű megyék mellett főképp azokon a területeken emelkedik még mindig jelentősebb mértékben a rokkantnyugdíjasok száma, ahol hagyományosan magas a munkanélküliek aránya is.

Az ellátórendszer tavaly elindított reformja azt célozza, hogy közülük mind többen térjenek vissza a munkaerőpiacra. Ezért és a munkavállalók, valamint az adóforintok védelme érdekében vezették be például a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások akkreditációját is, amelytől a csalók kiszűrését reméli a munkaügyi tárca.

Az akkreditált cégek ugyanis bérjellegű támogatásban részesülhetnek a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből - ez a támogatás átlagosan a munkabér 60 százaléka körül alakul. Eddig közel ezer vállalkozást akkreditált a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, de folyamatosan jelentkeznek a cégek. Mintegy tizedük rehabilitációs többletszolgáltatásokra is vállalkozott.

Átalakították az egészségkárosodás és a megmaradt munkaképesség mértékét meghatározó szabályozást, új hatásköröket és nevet kapott az Országos Orvosszakértői Intézet is - augusztus óta Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek hívják. A júliustól hatályos rehabilitációs járadékról szóló törvény értelmében azoknak, akik jövőre kérik a rokkantsági nyugdíj megállapítását, az intézet elsősorban arról ad szakvéleményt, hogy a bekövetkezett egészségkárosodás mellett mennyire munkaképesek, milyen munkakörök ellátására alkalmasak még a kérelmezők, illetve rehabilitálhatóak-e, és hogy ez mennyi időt vesz igénybe.

A rokkantsági nyugdíjat akkor állapítják meg, ha a szakvélemények szerint nem rehabilitálható az igénylő. Az új rendszert fokozatosan vezetik be, és már azokra is érvényes lesz, akiknek 2008-ban kell megjelenni a soros felülvizsgálatokon, valamint azokra is, akik kérik a rehabilitációs járadék megállapítását. Ezt a jövedelemarányos keresetpótlást a költségvetés biztosítja majd - szolgálati időtől függően legfeljebb három évre -, amíg a jogosultak a munkaügyi kirendeltségek segítségével felkészülhetnek az újbóli munkába állásra. Az érintetteknek ehhez együttműködési megállapodást kell kötniük az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal.

A komplex rehabilitációs folyamat bevezetéséhez 2007-2008-ban négy-ötmilliárd forint áll rendelkezésünkre a Tamop programból, 2013-ig pedig 50-60 milliárd forintot fordíthatunk majd a munkaügyi kirendeltségeken belüli rehabilitációs szolgáltatások, az orvos szakértői eljárások és intézményrendszer, valamint az integrált szociális és munkaügyi rendszer fejlesztésére - mondta Kapusi István, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese.