Egy hónap alatt - 2007. júliushoz viszonyítva - az élelmiszerek árai 0,1 százalékkal emelkedtek, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 9,9 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 1,5 százalékos átlagos árnövekedése következtében. Növekedett a liszt (7,1 százalék), a tojás (6,9 százalék), az étolaj (6,0 százalék), a sertéshús (4,6 százalék), a tej (4,3 százalék), a baromfihús (3,2 százalék), valamint a kenyér (1,7 százalék) ára.
A legnagyobb mértékben a szolgáltatások árai emelkedtek, 0,4 százalékkal. Ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 4,4 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk (0,3 százalék), valamint a tartós fogyasztási cikkek (0,1 százalék) esetében kis mértékű áremelkedés volt megfigyelhető.
A háztartási energia ára nem változott az előző hónaphoz viszonyítva. Az egyéb cikkek körében árcsökkenés (0,3 százalék) következett be, ezen belül a járműüzemanyag-árak 1,4 százalékkal mérséklődtek. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek körében szintén árcsökkenés (3,4 százalék) volt megfigyelhető.
A vezetékes gáz drágult a legynagyobb mértékben
Az élelmiszerek árai 12 hónap alatt, 2006. augusztushoz viszonyítva az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,9 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a liszt 33,2, a tojás 18,3, a baromfihús 18,2, a péksütemények 17,5, valamint a kenyér ára 17,3 százalékkal. A háztartási energia átlag feletti 31,0 százalékos áremelkedésén belül, a vezetékes gáz 52,3, a távfűtés 40,6, az elektromos energia ára 21,2 százalékkal nőtt. A szolgáltatások átlagot meghaladó 8,5 százalékos áremelkedésén belül a csatornadíj 16,3, a szemétszállítási díj 15,3, a vízdíj 12,7 százalékkal drágult.
Átlag alatti áremelkedés volt tapasztalható a szeszes italok, dohányáruk (7,0 százalék), valamint az egyéb cikkek (1,9 százalék) esetében. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,8 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 0,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2006. augusztusában.
Az élelmiszerárak robbanása akadályozhatja a dezinflációt
A most közzétett augusztusi inflációs adat alapvetően nem változtatja meg várakozásainkat, így szeptembertől egymással ellentétes hatások alakítják az inflációt - közölte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Egyik oldalról kiesnek a bázisból a tavalyi áfa-emelés, és hatósági áremelések (elsősorban a gázárkompenzáció csökkentése) hatása, ami önmagában mintegy 2,5 százalékponttal csökkentené az inflációt, azonban a dezinflációt akadályozza az élelmiszerek elkezdődött és várt árrobbanása, amelynek mértéke még sok bizonytalanságot jelent. Szeptemberre 6,3 százalékos, decemberre 6,0 százalékos inflációra számítunk, a jövő évi átlagos inflációs valamivel meghaladhatja a 4 százalékot.
A Monetáris Tanácsot kissé aggaszthatja a maginfláció hó/hó alapú emelkedése, azonban a gyenge GDP adatok és a jegybank várakozásai szerint 2009-ben a célkitűzés alá kerülő infláció növelheti a kamatcsökkentés esélyét. Ezzel ellentétben a gyengébb forint és a magas kockázati felár, illetve általánosságban a globális piaci bizonytalanság és volatilitás óvatos monetáris politikát követelhet meg, ami lassíthatja a kamatcsökkentés folytatását - tette hozzá az elemző. Amennyiben a piacok megnyugodnak, valamint a kockázati felár csökken, a MNB már szeptemberben is vághat kamatot, amennyiben nem, a következő vágás októberben várható, amit az élelmiszerárak miatti inflációs kockázatok szeptemberi megjelenése is indokolna.
Valamelyes lassulással továbbra is 8 százalék fölé várták londoni feltörekvő piaci elemzők a 12 havi augusztusi magyarországi inflációt, de volt olyan várakozás is, amely szerint a múlt hónapban gyorsult a drágulási ütem. Szeptembertől viszont már az éves infláció jelentős csökkenésével számolnak.