Nagyot fog a büdzsé a vállalkozói "munkanélküliségen"

Egymilliárd forint feletti befizetést teljesít a csaknem 300 ezer egyéni és társas vállalkozó saját munkanélküli ellátásának a fedezetére havi átlagban. A foglalkoztatási szolgálat legfrissebb felmérése szerint háromezernél is kevesebb volt ugyanakkor a járadékot húzók száma a nyár elején vizsgált egy hónapos időszakban. A munkanélküliek így csupán 67 millió forintjába kerültek a központi költségvetésnek.

Fiskális szempontból kifejezetten bejött a kormánynak, hogy közel két éve kiterjesztette a munkanélküli ellátórendszert a vállalkozói szférára is. A költségvetés bevételi oldalán havi szinten átlagosan több mint egymilliárd forint jelentkezik. Ezzel szemben kiadásként mindössze nem egészen 70 milliót kell kiköhögnie a költségvetésnek.

Az adóhivatal arról tájékoztatta az origo.hu-t, hogy havonta átlagosan (az érintett egyéni és társas vállalkozók ugyanis az önbevallás szabályainak megfelelően tesznek eleget a havi bevallási kötelezettségüknek, így az APEH havi átlagadatokról tud információt adni) mintegy 15-16 milliárd forintos járulékalap után 120-125 ezer társas vállalkozó vallott be 600 millió forint körüli vállalkozói járulékot az idei évben. Az érintett egyéni vállalkozói létszám havi átlaga 160-165 ezer fő. Ők a bevallásaikban 13-14 milliárd forintos járulékalap után 530 millió forint körüli vállalkozói járulékfizetési kötelezettséget szerepeltetnek. Átlagosan tehát 280-290 ezer fő köteles havi szinten befizetéseket teljesíteni a vállalkozói munkanélküli ellátás fedezetére. A járulék címén átutalt összeg havi átlagban meghaladja az egymilliárd forintot.

A magánvállalkozói szférában alig van munkanélküli

Ezzel szemben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁSZF) adatai azt mutatják, hogy idén június 20-a és július 20-a között mindössze 2239-en igényeltek járadékot, összesen így bruttó 67 millió forintjába került a költségvetésnek a munkanélküli vállalkozók ellátása. Az ÁSZF segélyezési adatokkal kapcsolatos statisztikája szerint az ellátásban részesülők 12,2 százaléka alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett (8 általános, vagy annál kevesebb), 38,5 százalékuk szakmunkásképzőt, vagy szakiskolát végzett, 39,7 százalékot tett ki a szakközépiskolai, technikumi és a gimnázium végzettségűek aránya.

Legkevesebb munkanélküli a diplomások közül került ki, 10 százalék alatti mértéket képviseltek. Ehhez képest nagyságrendekkel több álláskeresőnek folyósítottak munkanélküli ellátást. Június végén közel 90 ezer volt a járadékban részesülők, míg 30 ezer az álláskeresési segélyen lévők száma. Rendszeres szociális segély pedig 130 ezer embernek folyósítottak ebben a hónapban.

Legalább egy évig fizetni kell

Múlt év elejétől - a munkavállalókhoz hasonlóan - a jövedelemszerzési lehetőségüket elvesztő cégtulajdonosok és egyéni vállalkozók is igényelhetnek költségvetési forrásból finanszírozott pénzbeli ellátást. A vállalkozói járadéknak nevezett ellátás mindenkit megillet, függetlenül attól, hogy milyen konkrét okok - például felszámolás, végelszámolás, cégből való kilépés, vállalkozói igazolvány visszaadása -vezettek a munkanélküli léthez.

A következő éves adómódosítás keretében, 2004. novemberében alkották meg azokat a szabályokat, amelyek lehetővé tették, hogy járadékot igényeljen az, aki a munkanélkülivé válását megelőző négy éves időtartam alatt egyéni vagy társas vállalkozóként tevékenykedett. Az ellátás fedezetének a biztosítására - akárcsak a munkaadóknak, illetve az alkalmazottaknak -, járulékkötelezettséget írt elő a törvény a vállalkozók számára is azzal, hogy csak akkor számíthat járadéra a delikvens, ha már legalább egy évig csengette a járulékot. Az érintettek tehát - miután 2005 januárjától kötelesek teljesíteni az újonnan bevezetett 4 százalékos vállalkozói járulékot - legkorábban tavaly januárban láthattak először pénzt a költségvetésből ilyen címen.

Ötezer forint körül kell havonta fizetni

Főszabályként az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után kell a 4 százalékos vállalkozói járulékot megfizetni. A különbség csak annyi, hogy a cégtulajdonosok - szemben az egyéni vállalkozókkal - a természetbeni juttatás után nem fizetnek egészségbiztosítási és így vállalkozói járulékot sem.

A társas vállalkozók a személyes közreműködésükre tekintettel kifizetett jövedelmük, az egyéni vállalkozók viszont az úgynevezett vállalkozói kivét (átalányadó alapját képező jövedelem), de legalább havi 131 ezer forint után kötelesek a "munkanélküli" járulékot teljesíteni. Az evás egyéni vállalkozók jövedelem híján (náluk ugyanis csak adózott bevételről lehet beszélni) szintén a 131 ezer forintos minimum járulékalap után fizetnek. A főszabálytól eltérően, minden kevesebbet kereső vállalkozónak lehetősége van arra, hogy bejelentés alapján a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér után teljesítse az őt terhelő járulékokat. Bejelentés hiányában viszont a 131 ezer forintos összeg után havi 5000 forintot meghaladó munkanélküli hozzájárulást kell a vállalkozóknak fizetniük.

A járadék nem éri el az ötvenezret sem

Munkanélküli vállalkozóként a korábbi befizetések alapját képező összeg 65 százaléka igényelhető ellátásként. A járadék ugyanakkor nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum 90 százalékánál (2007-ben havi 24 417 forintnál), de nem haladhatja meg a minimumösszeg kétszeresét, azaz a 48 834 forintot sem. Érdekes tehát, hogy általánosságban véve a 131 ezer forint alapulvételével kellene az ellátási fedezetet biztosítani, munkanélküliként viszont a járulékalap 65 százaléka helyett (ami közel 86 ezer forint lenne) mindössze alig 48 ezer forintot kaphatnak a jövedelem nélkül maradt vállalkozók. Az ÁSZF 2007-es adatai szerint az átlagos járadék 36 737 forint volt a vizsgálat nyári időszakban.

Összehasonlításképpen: a munkaviszonyban állók esetében jelenleg 39 300 forint a járadék legkisebb összege. A korábban jól kereső munkanélküliek pedig akár a 78 600 forintos ellátást is kaphatnak, ha nem találnak a számukra megfelelő munkahelyet.