Most, hogy a forint jelentősen eltávolodott a sáv erős végétől, felerősödtek a találgatások arról, hogy a magyar hatóságok módosíthatják az átváltási sávot, ugyanis ezúttal nem keletkezne az a látszat, hogy lépést a piac kényszerítette ki - áll a globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlege által összeállított, napi feltörekvő piaci helyzetjelentések szerdai kiadásában - amely külön fejezetet szentelt a forintsáv jövőjének.
A mostani sáv és az MNB 3 százalékos inflációs célja egyelőre nem ütközik, de a következő években valószínűleg egyre nehezebbé válik a forintsáv és az inflációs cél összeegyeztethetősége. Mivel valószínűtlen, hogy a monetáris döntéshozók a 2010-es választásokig hátralévő időben kamatemelést akarnának, a kormány meggyőzhető arról, hogy a dezinfláció viszonylag fájdalommentes eszköze a forint további erősítése, ami egyébként a fogyasztónak is jó. Ennek alapján a JP Morgan azzal számol, hogy a forintsáv módosításának esélye - jóllehet az idén még "elhanyagolható" - 2008-ban már 30 százalékosra növekszik.
Az előrejelzést a ház szerint három fő kockázat terheli. Az egyik az, ha a globális kockázatvállalási hajlandóság gyengesége tartósabb lesz a cég által vártnál. Ez esetben a kormány óvakodna az erős és gyenge irányú szélsőséges kilengéseket egyaránt akadályozó sáv felszámolásától. Az MNB-nek emellett "korlátozott muníciója" lenne a kormány meggyőzésére a sáv eltörléséről abban az esetben is, ha az infláció jövőre elmaradna a várttól, mert ez fenntarthatná a sáv és az inflációs cél összeegyeztethetőségét. A harmadik kockázat pedig az, hogy a kormány - bármely egyéb, politikai okból - egyszerűen figyelmen kívül hagyja a jegybank kérését, akkor is, ha a lépést egyébként a makrokörnyezet támogatná.
A JP Morgan emelte inflációs jóslatát
A ház ugyanakkor nem számol azzal, hogy a magyarországi infláció elmaradna a várakozásoktól a következő években, sőt a cég emelte is inflációs jóslatát. Az előrejelzés szerint az átlagos infláció 2008-ban - a forintsáv módosítása nélkül - 4,0 százalék lesz a 2007-re várt 7,6 százalék után. A JP Morgan korábban 3,5 százalékot várt jövőre.
A jelentés szerint a következő hónapokban erős lassulás várható - szeptemberre a ház 6 százalék alatti, 2008 első negyedévére 5 százalék alatti inflációt vár -, de ezután a cég azzal számol, hogy a dezinflációs folyamat lendülete 2008 közepére kifullad, és az infláció beragad a 3,5-4,0 százalékos sávba.
Az MNB az elemzés szerint valószínűsíti, hogy a 2009-es átlagos inflációt a bázishatások jóval a cél alá, akár 2,4 százalékig is lenyomhatják. A JP Morgan azonban "nincs meggyőződve arról", hogy az infláció ennyire alacsony lesz, és inkább azt várja, hogy hosszabb ideig megreked 3 százalék fölött.
Kockázatot jelent a választások közeledte
További inflációs kockázat a 2010-es választások közeledte. Magyarországon 1994 óta minden választási ciklusban a GDP-érték legalább 1,5 százalékának megfelelő költségvetési lazítás volt a választásokat megelőző évben. Jóllehet a kormány által levont tanulságok, és a meghonosítandó ellenőrző mechanizmusok azt valószínűsítik, hogy 2009-ben a korábbiaknál jóval kisebb költségvetési ösztönzés várható, annak a kockázata azonban továbbra is fennáll, hogy a parlamenti ciklus végének közeledte már a jövő évtől kezdődően új inflációs nyomás formájában is érződni fog, és a GDP-arányos költségvetési hiány megragad a 4-5 százalékos sávban.
A folytatódó nominális kamatkonvergencia is olyan tényező ugyanakkor, amely csökkentheti a kormány erős ellenállását a forintsáv módosításával szemben. A cég várakozása szerint a magyar és az euróövezeti kamatszint-különbség a jelenlegi 350 bázispontról 2008 közepéig 175 bázispontra csökken, és ez megszüntetheti az erős spekulatív beáramlásokból eredő nyomást, amely meredek és eltúlzott forinterősödéseket okozhat.
A fő kérdés az, hogy az ingadozási sáv eltörlésével a forint gyengülne vagy erősödne-e.