"Jobban kell pörögni a BKV sofőrjeinek"

Stresszesebbé válhatnak a buszsofőrök az októbertől életbe lépő új BKV menetrendtől, mivel kevesebb lesz a pihenőidő. Ezt pedig már az utasok is megérzik - vélik a lemondott szakszervezeti vezetők. A cég vezetése szerint viszont az utasok nem veszik észre a változásokat, például ugyanannyi 7-es busz jár ezután is.

Több sebből is vérzik a BKV-nál megszületett bérmegállapodás, a tárgyalási módszer pedig felháborító volt - indokolta lemondásának az okait az [origo]-nak Bartha Pál, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének szakszervezeti vezetője. Szerinte - bár a BKV vezetése ezt nem mondta ki - a sofőrök magasabb keresetének a nagyobb leterheltségük az ára. Pestiesen szólva "jobban kell nekik pörögni" ahhoz, hogy a meglévő menetidőt az új bérezéssel tartsák - magyarázta. A volt szakszervezeti vezető szerint ezt pedig az utasok is megérzik majd.

A nagy stressz miatt évente hozzávetőleg nyolcvan BKV-sofőr hagyja ott az állását, a régi dolgozók pedig alig érik el nyugdíjkorhatárt, ugyanis korán elhaláloznak - mondták el nevüket elhallgató BKV-dolgozók az [origo]-nak, hozzátéve, hogy a buszsofőrök között a legmagasabb a halálozási arány a társaság dolgozói körében. Ez azt jelenti, hogy hiába érik el a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt 54-55 évesen a járművezetők, sokuknál már a nyugdíjba vonulás után egy-két évvel jelentkeznek a tartós stressz okozta betegségek többnyire súlyos következményei. Jelenleg csak a kelenföldi végállomáson 100 állás betöltetlen, legtöbbnyire a sofőrök hiánya miatt.

Regőczi Miklós, a BKV kommunikációs vezetője cáfolta az [origo]-nak a lemondott szakszervezeti vezető kifogásait és azt is, hogy a buszvezetők korán halnának. A szóvivő szerint a buszsofőrök sem kivételek az alól, hogy az átlag magyar lakosság alig éri el a nyugdíjkorhatárt. Regőczi szerint egyébként furcsa, hogy csak a lemondásuk után támadják a megállapodást a szakszervezeti vezetők, a dokumentumot ugyanis Bartha Pál is aláírta.

A létszámhiány egyébként évek óta állandó, hiába vesznek fel folyamatosan új kollégákat, mire elvégzik a tanfolyamokat, a pár éve ott dolgozók már el is hagyják a munkahelyüket. A szakszervezeti vezetők szerint a magas fluktuációra nem jelent gyógyírt a napokban megkötött bérmegállapodás. Megoldást csak az jelenthet, ha több vonalat is alvállalkozásba adnak. Hiába keresnek szeptembertől jobban a buszsofőrök, ha az úgynevezett pihenőidő és a menetrend rugalmas átszervezésével lényegesen kevesebbet pihennek. Bartha Pál szerint az is nagy hiba, hogy a következő két évre bebetonozta a vezetőség a béreket. A sofőrök egyelőre még nem is tudják, hogy a gyakorlatban milyen hatásai lehetnek az új szerződésnek.

Hasonlóan kifogásolta a bérmegállapodás következményeit Nemes Gábor. A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnökhelyettese ugyancsak azért mondott le, mert szerinte a 2004-ben kiharcolt megállapodás csorbul a napokban aláírt szerződés nyomán. Az új megállapodás szerint bár ugyanazt a teljesítményt várják el a járművezetőktől, mint a kilencvenes évek óta, de ahhoz, hogy egy sofőr az elvárt tíz perces menetidőt megtartsa sokkal kevesebb pihenőidőt tud majd a végállomáson eltölteni.

A BKV vezérigazgatója, Antal Attila szerint viszont a pihenőidő átszervezése nem jelenti azt, hogy a sofőröknek kevesebb idejük lesz a regenerálódásra. A korábban biztosított második húszperces pihenőidőt nem szüntetik meg, csak a rendszert alakították át, tették rugalmasabbá. Így a pihenőidő összevontan, illetve eltérő ütemezésben is kiadható, vagyis kétszer húsz percet, illetve egyben negyven percet is pihenhetnek a sofőrök.

A BKV annak ellenére ígér az eddigiekkel azonos minőségű szolgáltatást a jövőben, hogy az eszközkivonás az összes járműcsoportot érinteni fogja. A társaság vezetése szerint ez nem jelent járatkimaradást, így például az eddiginél nem jár ritkábban 7-es busz a jövőben.

A reggeli csúcsforgalomban is fokozott figyelmet igényel

Pihenés - csak ha van váltás

Az új munkaszerződés szerint például a kettes metró vezetőjének joga van akár fuvart is kihagyni munkaidő közben, mert ennyi pihenőidő jár neki - ennek csupán az a feltétele, hogy legyen, aki leváltja. A közlekedési társaság ugyanis jelenleg is közel húsz százalékos járművezető-hiánnyal küzd. Egy biztos: amíg több munkaerőt nem vesznek fel, a kevesebb pihenőidő miatt túlhajszoltak lesznek a sofőrök.

Azt a BKV vezetése is elismerte, hogy így a vezetők fáradtabbak lehetnek, egyúttal azonban több pénzt is kapnak, ami "ellensúlyozhatja a fáradságot". A megállapodás szerint ugyanis szeptember 1-től bruttó 6000 forintot kapnak a járművezetők pluszban, és 2008. január 1-től további bruttó 7100 forintos béremelés jár nekik.

A szeptember havi bérekkel együtt bruttó 12 ezer forintos egyszeri juttatást, úgynevezett mozgóbért is kapnak a dolgozók. A bérfejlesztés az üzleti terv keretein belül valósul meg. A béremelés során biztosítani kell a tartósan távol - gyesen, gyeden - lévő munkavállalók átlagos mértékű eszmei bérfejlesztését is. A távolléti díj 2007. szeptemberétől további 3 százalékkal emelkedik. A felek megállapodtak abban is, hogy a jelenleg havi 5000 forint étkezési utalványt adóváltozás esetén a 2008. évi adómentes szintre emelik.

A sztrájk egyébként megtakarítást jelentett volna a közlekedési vállalatnak. Megspórolták volna a sztrájkolók munkabérét és üzemanyagra is kevesebbet költöttek volna. Mindez több száz milliót hozott volna a cégnek, -nemzetgazdasági szinten azonban több tíz milliárd forint többletkiadás nézett ki. Számos munkahelyen ugyanis komoly átszervezésre lett volna szükség - a kényszer szabadságokat nem számítva.

A sztrájk miatt perekre is készültek

Az utasok nemcsak alternatív közlekedési eszközzel, hanem ügyvédi segítséggel is készültek a sztrájkra. Aki ugyanis jegyet vált vagy bérletet vásárol, az szerződést köt a BKV-val az utazásra. Az utazók a több hónapos perektől sem riadtak volna vissza a kártérítés reményében - mondta Magyar György ügyvéd az [origo]-nak.

Ügyvédek és munkajogászok hetek óta vizsgálták a BKV üzleti tervét, hogy felkészüljenek az esetleges perekre. Magyar szerint - miután kiderült, hogy vis maiornak tekintik - a közlekedési társaságnak nem egyértelmű a sztrájkra vonatkozó megfogalmazása. A törvény szerint a vis maior ugyanis elháríthatatlan külső okot jelent, így például egy hirtelen támadt, nagy vihar tartozhat ebbe a kategóriába. A sztrájk azonban nem, hiszen a szakszervezet hetekkel ezelőtt bejelentette ezirányú szándékát.

A munkabeszüntetés így viszont nem elháríthatatlan, sőt nem is külső ok. Hiszen a sztrájk a cégen múlik, és a saját működési körén belül esik. Az általános szerződési feltételeket azonban az utasok tudomására kell hozni, és mivel ennek nyoma sem volt még a BKV honlapján sem, ez jogsértőnek minősíthető - mondta az ügyvéd.

Legalább egy százalék

Magyar György szerint hasonlóan törvénysértő a szakszervezet nulla százalékos elégséges feltétele, amit a tárgyalások elején ajánlott. Ez azt jelentette volna, hogy a sztrájk idején egyáltalán nem indítanak járatokat. Ezzel szemben legalább 1 százalékos szolgáltatás kötelező. A BKV ugyanis - éppúgy, mint például a rendőrség, a vízművek, vagy az orvosok - közszolgáltatónak minősül. Így a nulla százalékos szolgáltatást a törvény kizárja.

Ha egy járatot sem indítottak volna, akkor az érvényes jeggyel, illetve bérlettel rendelkező utasok kártérítési igénnyel léphetnének fel. A BKV-vezetésnek pedig mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ne legyenek indokolatlan többletköltségeik. Ráadásul a sztrájkra a cégnek fel lehetett volna készülnie, és ilyen esetben akár más társaságtól bérelt, vagy kölcsön vett közlekedési eszközt is bevethetnek.