Másodszor is elfogadták a vagyontörvényt

Az őszi ülésszak első ülésnapján elfogadták a képviselők a köztársasági elnöktől megfontolásra visszakapott vagyontörvényt. A jogszabálynak az államfő által kifogásolt része valamelyest megváltozott, a kedélyek viszont nem csitulnak a törvény körül. A szavazás alatt tüntetés volt a Kossuth téren, és civil szervezetek várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A másodszorra is szinte változatlanul benyújtott vagyontörvény-tervezettel az indokolása szerint azt akarják elérni, hogy javuljon az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatósága, a hatékonyság, és megteremtődjenek a feltételek az állami vagyon hosszú távú hasznosításához.

A jogi szabályozás egyértelműbb, áttekinthetőbb legyen, a vagyongazdálkodásért felelős egyetlen szervezet - az állami vagyon teljes körére egységesen irányadó jogszabály, valamint egységes elvek és követelmények szerint - a jelenlegi rendszernél hatékonyabban működjön. Ezt a célt mindenki üdvözölhetné, azonban az eszközök nem mindenkinek tetszenek. Szeptember 8-án szombaton, majd hétfőn, a parlamenti szavazással egy időben is tüntetett a Kossuth téren az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom.

Nem eladó

Az Élőlánc elsősorban azt kifogásolja, hogy az új szabályozás túlzottan bővíti az értékesíthető állami vagyontárgyak körét, ami a nemzeti vagyon felszámolásához vezethet.

Kifogásait fogalmazta meg a közgazdászokból álló Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság is, arra figyelmeztetve, hogy az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás ezentúl a kormány közvetlen irányításával menne végbe, egy zártkörű részvénytársaság részeként.

A törvényt az Országos Érdekegyeztető Tanács júniusi ülésén a szakszervezetek is kifogásolták, ugyanis a javaslatból teljes egészében kimaradt a dolgozók kedvezményes tulajdonszerzésének lehetősége. Az eddigi szabályozás szerint egy állami vállalat privatizálásakor kötelező volt felajánlani az érintett dolgozóknak a vásárlás jogát. Nem értettek egyet azzal sem, hogy a javaslat szerint a regionális vízművek nem kerültek fel a tartósan állami tulajdonban maradó társaságokat tartalmazó listára, amely a törvény melléklete. Így a jövőben nem lesz akadálya a privatizálásuknak.

Közéleti személyiségek pedig nyílt levélben kérték az országgyűlési képviselőket, hogy ne támogassák az állami vagyonról szóló törvényjavaslatot, mert szerintük az alkotmányellenes, és súlyos veszélyt jelent a nemzet számára. A névre szóló levelekben a 62 aláíró - köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, akadémikusok, polgármesterek, művészek, egyetemi tanárok és több fideszes országgyűlési képviselő is - azt kéri a képviselőktől, hogy mondjanak nemet arra a javaslatra, amely elfogadása esetén szabad kezet ad a kormánynak a közvagyon kiárusításához. Az aláírók az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha az Országgyűlés változatlan formában elfogadja az állami vagyonról szóló törvényt.

Amit elfogadtak

Az elfogadott törvény a köztulajdonnak csak egy részét vonja a szabályozási körébe, csak a szűkebb értelemben vett állami tulajdonnal foglalkozik. Nem terjed ki például a területi-helyi-települési-kisebbségi önkormányzati tulajdonra és az államtól független közjogi személyek tulajdonára, az állam pénzvagyonára, az államadósságra, a Magyar Államkincstárra, a társadalombiztosítási rendszer vagyonára, a különböző elkülönített állami pénzalapokra.

A nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon tekintetében az adott vagyoni kör védelmét, értékmegőrzését szolgáló - valamennyi tulajdonosra egységesen érvényesülő - külön törvények előírásait (pl. birtokvédelem, birtokpolitika, műemlékvédelem, természetvédelem) a vagyontörvény nem írja felül, azokat az államot képviselő tulajdonosi joggyakorló szervezetnek is be kell tartania éppen úgy, mint bármely más tulajdonosnak. Ezért nem kell attól tartani, hogy műemlékeinket, múzeumainkat kiárusítják.

Az állami vagyon terjedelme a törvény indokolása szerint jelenleg még mindig nem áll arányban a közfeladatokkal, ezért a törvény arra az elvre épül, hogy a túlméretezett állami vagyon csökkenjen, hosszabb távon tartósan azok a vagyonelemek maradjanak az állam tulajdonában, amelyek tekintetében a vagyon értékének a megőrzése vagy a vagyon természete, vagy nyomós gazdaságpolitikai érdek, szempont az állami tulajdonban tartást indokolja. A tartósan állami tulajdonban maradó vagyonelemeket a törvény melléklete tételesen felsorolja. Ebben a felsorolásban összesen 41 társaság szerepel.

Alapelvként rögzíti a törvény azt is, hogy állami vagyont bérbe, használatba, vagyonkezelésbe adni alapvetően ellenérték fejében lehet. Ezért a törvény csak szűk körben teszi lehetővé állami tulajdonú vagyon ingyenesen, térítési kötelezettség nélkül más tulajdonába adását azzal, hogy az ingyenes vagyonjuttatásra ellenőrzött és a költségvetési törvényben meghatározott keretek között, az Országgyűlés felé való beszámolási kötelezettség mellett kerülhet sor. Így fordulhat majd elő az is, hogy az állami intézmények székházukat bérelni lesznek kénytelenek az állami vagyonkezelő szervezettől.

Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács

Az államot - mint tulajdonost - a jövőben az újonnan létrejövő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT), illetve az irányítása alatt álló vagyonkezelő szervezet személyesíti meg, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Tanács az állami vagyonkezelő szervezet útján gyakorolja. Az új vagyonkezelő szervezet zártkörű részvénytársasági formában fog működni. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vonatkozásában az állam nevében a részvényes jogait a pénzügyminiszter gyakorolja. A Tanács évente beszámol az Országgyűlésnek a tevékenységéről, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A Tanács testületi vezető szervként működik, tagjait a pénzügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, illetve a földművelésügyi miniszter javaslatára az eredeti javaslat szerint a miniszterelnök nevezte volna ki (lásd keretes írásunkat), illetve hívta volna vissza, tagjaira összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, elnökét kinevezése előtt az Országgyűlés illetékes bizottságai meghallgatják. Az elfogadott törvény a kinevezési és visszahívási jogkört a köztársasági elnöknek adja át.

A jelenlegi három vagyonkezelő szervezet: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., valamint Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik, feladataikat és kötelezettségeiket az új vagyonkezelő veszi át.