Az amerikai jelzálogpiaci gondoknak közvetlenül egyelőre nincs hatása a magyar bankokra - mondta az [origo]-nak Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója. Ugyanakkor minden szereplő, aki devizában finanszírozza magát, megérezheti a hitelkamatok emelkedését, ha a válság tartós lesz. Ez igaz a bankokra és egyéb szervezetekre, de magánszemélyekre is - véli a vezérigazgató.
Az amerikai problémák csak áttételesen, a kockázatok esetleges felértékelődésén keresztül jelentkeznek a magyar piacon az OTP szakértői szerint. Az MKB-nál arra hívták fel az [origo] figyelmét, hogy Magyarországot a kockázatkezelők egyre inkább abba a csoportba sorolják, ahol sem a jelzálogpiacon, sem pedig a hitelpiacon nincs gond. Ez annak köszönhető, hogy a nemzetközi tőkepiacon nincs megkérdőjelezhető minőségű, illetve minősítésű magyar vállalati vagy hitelintézeti kibocsátó, így a magyar papírok felárai "csak" 15-25 bázisponttal emelkedtek az elmúlt hetekben. Az ügyfelek költségei tehát a piaci hozamokhoz (például euribor vagy Libor) kötött konstrukciók esetében emelkedhet - tették hozzá az MKB Banknál.
A magyar hitelezési gyakorlat teljesen más
A magyar piacon aligha képzelhetők el az amerikaihoz hasonló problémák. A 90-es években elfogadott jelzálogtörvény ugyanis kiválóan vizsgázik - hívta fel figyelmünket az MKB.
A magyar és az amerikai jelzáloghitelezési rendszernek ugyanis csak az alapjai hasonlók, sok mindenben különböznek. Az Államokban a nehézségeket részben az okozza, hogy magas a rossz adósoknak adott hitelek aránya, ezek ugyanis a jelzáloghitelek 20 százalékát teszik ki. Magyarországon viszont rossz adósnak nem vagy csak alig adnak hitelt.
Így, míg az Egyesült Államokban valós kockázata van, hogy a kamatemelések miatt egyre többen lesznek képtelenek fizetni a részleteket, addig ez Magyarországon a hitelezettek jóval kisebb körét érinti. Továbbá a magyar jelzáloghitelek jóval inkább fedezettek, mint az angolszász országokban. Itthon a hitelezésbe bevont lakások piaci értékének 40-50 százaléka banki kölcsön, a 60 százalékos finanszírozás pedig már kiemelkedőnek számít - mondták el az OTP-nél. Az angolszász országokban viszont az átlag is közelít a 100 százalékhoz, vagyis ha az adós ott nem fizet, akkor jóval nagyobb az esély, hogy a "kényszerértékesítésen" bukik a hitelező is.
Ráadásul az OTP szakértői szerint a mostani pénzpiaci problémákhoz inkább az a félelem vezetett, hogy a hitelek bedőlésének növekedése és az ezen keletkezett hitelezői veszteség tovagyűrűző hatásokat válthat ki. Amerikában ugyanis a jelzáloghitelek forrását biztosító értékpapírok tulajdonképpen egybecsomagolt és újra értékesített hitelek, így a befektetők közvetlenül viselik a hitelezési és likviditási kockázatot.
Ezzel szemben Magyarországon nincs ilyen szoros kapcsolat a befektető és a hitelportfólió között, mivel a bank viseli a hitelezési, likviditási és egyéb piaci kockázatokat.
Amennyiben mégis lesznek gondok, azok nemcsak a bankokat érintik
A bankoktól kapott információkat igazolta vissza megkeresésünkre Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője is. Meglátása szerint ugyanis a jelzálogpiaci válság a magyar bankokat szinte egyáltalán nem érinti. Ezt jól mutatja, hogy például az OTP 2007. évi eredmény-előrejelzésén nem csökkentettek az elemzők - hívta fel a figyelmet Sarkadi.
Ugyanakkor Európában lehetnek nagyobb bajok, ha az amerikai ingatlanpiaci válság tovább mélyül. Ennek hatására ugyanis a kontinensen is eshetnek az árak, ami alól Magyarország sem vonhatja ki magát. Ennek a komolyabb szakértők 30 százalék körüli esélyt adnak, de ténylegesen megmondani, hogy mi lesz az elkövetkező hónapokban/években, gyakorlatilag lehetetlen - véli Sarkadi.
Az ingatlanpiaci árak esése viszont recessziót okozhat Amerikában, aminek biztosan hatása lesz a világ egészének gazdasági növekedésére is. Ráadásul az ingatlanok árának esése gondokat okozhat az erős jelzálogpiaci jelenléttel bíró bankok számára.
A Világbank is veszélyekre figyelmeztet
A régióban működő, így többek között magyarországi kereskedelmi bankok kockázatairól is ír a Világbank éves jelentésében. A szervezet szerint ezekre a nemzeti hatóságoknak is oda kell figyelniük az egyes országok pénzpiacának védelmében.
A Világbank óvatosságra int ezzel összefüggésben: szerinte az Észtországban, Magyarországon, Kazahsztánban, Lettországban, Litvániában, Oroszországban és Ukrajnában működő kereskedelmi bankok pénzpiaci stabilitását veszélyezteti a külföldi valutában történt, "aggodalomra okot adó" mértékű hitelkihelyezés. Erre a nemzeti hatóságoknak különleges figyelmet kell fordítaniuk, mert ezek a bankok az adott országok pénzügyi rendszereiben meghatározó szerepet töltenek be.
A Világbank arra is figyelmeztet, hogy a globális gazdaság változása, az amerikai gazdaságnak a vártnál esetleg mélyebb visszaesése érintheti a fejlődő országok kivitelét, megrázkódtatást idézhet elő pénzügyi szektorukban. Egyes gyorsan fejlődő országok pénzügyi stabilitását veszélyeztetheti a gyorsuló infláció és a fizetési mérleg tekintélyes hiánya is - állapítják meg végül a jelentésben.