Az OMV osztrák olaj- és gázipari konszern a várható szinergiák fényében változatlanul a Mollal való összeolvadást tartja a legjobb megoldásnak - jelentette ki az OMV vezetésének keddi bécsi sajtóértekezletén Wolfgang Ruttenstorfer, a vállalat vezérigazgatója.
A magyar parlamentben előző nap elfogadott Lex Mol ellenére továbbra is érvényben van az OMV szándéknyilatkozatában vázolt ajánlat. "Most a független részvényeseken, illetve az Európai Unión múlik, hogy mi fog történni" - mondta a vezérigazgató. Az OMV akár 2-3 évet is tud várni, már csak azért is, mert a piacon tapasztalható konszolidációs folyamat nyomást gyakorolhat a fejleményekre.
Tényleges ajánlatot csak akkor tesznek, ha elhárul az útból a már megnevezett két akadály: megszűnik a 10 százalékos szavazati jogkorlátozás a magyar vállalatnál és tisztázódik a Mol menedzsmentje által felvásárolt részvények helyzete. Értelmezése szerint a Mol és a Qatar Petroleum kedden bejelentett ügylete csupán szűk együttműködési területet érint, ez az OMV egyesülési szándékát nem befolyásolja.
Az OMV leginkább a stabil tulajdonosi szerkezetben érdekelt, és a részvényesek részéről nem merült fel igény ennek a szerkezetnek a megváltoztatására - fejtette ki az MTI felvetésére, amely arra vonatkozott, hogy Mark Mobius, a világ legnagyobb befektetésialap-kezelőjének, a Templeton Asset Management Ltd-nek elnökigazgatója a közelmúltban azt javasolta, hogy az OMV-Mol ügyletre való tekintettel az lenne a legjobb, ha az osztrák kormány eladná az OMV-ban fennálló 31,5 százalékos részesedését.
Az OMV-vezér a kulcsfontosságú fejlesztési-feltárási körzetek közé sorolta Délkelet-Európát - kiemelten Romániát és Törökországot -, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát, a Földközi-tenger térségét, Oroszországot és a Kaszpi-tenger vidékét. Kérdésekre válaszolva Ruttenstorfer közölte, hogy az OMV vezette Nabucco-konzorcium, amely a Kaszpi-tenger térségéből szállítana gázt Európába, nagyon is életben van, és az utóbbi időkben előrelépések is történtek a projektnél. Nem volt hajlandó azonban megmondani, hogy a már ismert öt konzorciumtaghoz - köztük a Molhoz - mely cég csatlakozott hatodikként. Kijelentette, hogy a Nabucco önálló vállalat, amely döntéseit egyhangúan hozza, és így nem tárhatja fel, kiről van szó - ahogy arról sem óhajt nyilatkozni, hogy elképzelhető-e további társulás.
Hernádi Zsolt nyilatkozata szerint a Közép- és Kelet-Európa jövőbeni privatizációira is árnyékot vet az osztrák OMV által a Mol átvételére tett ellenséges próbálkozás. A magyar olajipari cég elnöke a Financial Timesnak azt mondta: a térség kormánytisztviselői is aggályuknak adnak hangot amiatt, hogy a teljes egészében privatizált Molra az OMV tesz ellenséges ajánlatot, egy olyan cég, amelyben - 31 százalékkal - az osztrák állam a legnagyobb részvényes.
"Azt érzem, hogy a politikai döntéshozók óvatosabbá válnak a privatizációval kapcsolatban ... a Mol annak példájává vált, hogy mi történhet egy független (privatizált) piaci szereplővel" - idézte a magyar cég elnökét a Financial Times.
Hernádi Zsolt szerint a szomszédos országok szoros figyelemmel követik az eseményeket, és azon tanakodnak, hogy belevágjanak-e saját vagyonértékesítéseikbe, különösen az olyan kulcsszektorokban, mint az áram, az olaj és a gáz, valamint a közszolgáltatások. A Financial Times szerint a Mol illetékesei azt mondták, hogy Lengyelország, Románia, Szerbia és Horvátország is aggályainak adott hangot.
Hernádi szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és más intézmények helyesen jártak el, amikor a privatizációt szorgalmazták. Most azonban kormánytisztviselők azt látják, hogy a Molt egy állami dominanciájú csoport fenyegeti, hangsúlyozta a Mol elnöke. "Azt mondják: miért adjak el, amikor egy másik állam vásárol?", idézte az FT.com Hernádi Zsoltot.
A Mol vezetője a lap szerint ugyanakkor cáfolta azokat a szóbeszédeket, hogy a Molra egy másik pályázó készülne esetleg baráti átvételi ajánlatot tenni, és azt is, hogy a Mol fontolóra vette volna a vezetői kivásárlást az idén.