Bokros Lajos a szerdai Financial Timesnak elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy a magánérdek közérdekké nyilvánításáról széleskörű társadalmi vita bontakozzék ki, s a kérdésre minél nagyobb közfigyelem terelődjék.
A lap egyébként arról ír, hogy a lex Mol érdekes módon összehozta azokat a politikai ellenfeleket, akik egymás társaságában egyébként nem szívesen időznek. A budapesti elit köreiben észlelhetőek is aggodalmak a Mol igazgatóságában megerősödő hatalommal kapcsolatban.
Az FT utal rá, hogy Magyarország felszámolta az aranyrészvény intézményét, de a magánkézben lévő céget stratégiainak nyilvánította, úgyis, mint az energiabiztonság egyik letéteményesét. S idézi Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Navracsics Tibor, Fidesz-frakcióvezető e tekintetben egybevágó nyilatkozatait.
Mit vizsgál Brüsszel?
Nem folyik versenyügyi vizsgálat az OMV-Mol ügylet kapcsán az Európai Bizottságban, miután ilyen jellegű felvásárlással kapcsolatos hivatalos értesítés nem érkezett Brüsszelbe - közölte a végrehajtó testület illetékes szóvivője, Jonathan Todd szerdán, sajtótájékoztatón. A bizottság már korábban jelezte, hogy versenyügyi szervek nem vizsgálódnak sem az OMV kezdeményezte egyesülés, sem a Magyarországon lex Molként emlegetett törvény ügyében.
Ezzel szemben a belső piaci kérdésekért felelős bizottsági főigazgatóság vizsgálja a héten megszavazott jogszabályt, mert azt gyanítja, hogy abban olyan elemek lehetnek, amelyek nincsenek teljes összhangban a tőke szabad áramlását vagy a szabad vállalkozásgyakorlást rögzítő uniós szabályokkal. Charlie McCreevy, a belső piaci ügyekért felelős biztos ebbéli aggodalmát még a múlt héten levélben jelezte a magyar kormánynak.
Egyelőre csak elvi fenntartások
Hivatalos megnyilatkozásaiban az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete mindössze arra utalt, hogy a lex Mol jogszabály a magyarországi "híresztelések szerint olyan lehet", amely nem felel meg a tőkeáramlás szabadságát és a szabad vállalkozást, illetve akadálytalan vállalkozói letelepedést biztosító uniós jogszabályoknak. Ennél konkrétabb kifogásokat azonban Brüsszel egyelőre nem emelt, és a végleges szöveg állítólag még el sem jutott az uniós központba hivatalosan.
A legtöbb tagország rendelkezik olyan jogszabályokkal, amelyek ilyen-olyan hivatkozással csorbítják a teljes szabadságot. Másfelől nemrégiben a bizottság maga is javasolta egy olyan uniós jogelem kidolgozását, amely megakadályozná stratégiainak tekintett uniós cégek felvásárlását "nem kereskedelmi célokból" - igaz, ez elsősorban az unión kívüli vevőjelöltekre vonatkozna. Egyes vélemények szerint a bizottság a Mol részvénystruktúrájának vizsgálatára helyez majd külön hangsúlyt. Ugyanakkor a privatizációs törvény módosítását követő megtorpanással Brüsszel maga is értésre adta, hogy abban a jogszabályban ezen a téren nemigen van fogódzó egy esetleges per esetére.
Hónapokig tarthat, mire alapos tartalmi vizsgálat után Brüsszel hivatalosan dönthet a Lex Mol uniós összhangjának kérdésében. További hosszú időt venne igénye az, ha a döntés negatív lenne, és a korrekcióra a hivatalos uniós - bizottsági, majd esetleg bírósági - eljárás nyomán kerülne sor.
Politikamentessé tenné az OMV-Mol ügyet az osztrák külügyminiszter
A politika jól tenné, ha kimaradna a Mol-OMV ügyből, ez kizárólag a vállalatok vezetőire és részvényeseire tartozik - mondta Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter Budapesten azt követően, hogy tárgyalt magyar kollégájával. Az osztrák külügyminiszter szerint ugyanakkor van értelme annak, hogy az energiabiztonság területén is egyesítsék erőiket az osztrák és a magyar cégek. Ursula Plassnik hangsúlyozta: az Európai Bizottságnak kell eldöntenie, hogy a magyar parlament által a héten elfogadott lex Mol megfelel-e az uniós előírásoknak. Göncz Kinga magyar külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta: a most elfogadott törvény mindenféle szempontból megfelel az uniós elvárásoknak, előkészítésekor Magyarország folyamatosan konzultált az Európai Bizottsággal.