Budapest mint üzleti célpont: erős közepes

London, Párizs és Frankfurt a legvonzóbb európai üzleti célpont, Budapest a középmezőny második felében szerepel. A magyar főváros irodapiaca újabb lendületet kaphat, amennyiben hozzánk is települnek a külföldre tartó nagy cégek.

A következő tíz évben Kína gazdasági növekedése gyakorolja majd a legnagyobb hatást az üzleti életre, az ezt követő legfontosabb régió pedig az EU lesz - derül ki a European Cities Monitor idei felméréséből.

Minden ötödik óriásvállalkozás tervezi, hogy két éven belül irodáit, termelő üzemeit és kereskedelmi egységét másik országba telepíti át. A legnagyobb európai cégek topvezetői nagy reményeket fűznek Moszkva, Bukarest és Isztambul irodapiacaihoz is.

Londonban találhatók a legjobb szállodák, Barcelonában legjobbak az ott élő külföldiek lakáslehetőségei, Genfben legdrágább a munkaerő, Dublinban a legbarátibb az adózási és ösztönzési gyakorlat, összességében azonban változatlan maradt az élmezőnybe tartozó európai városok rangsora - állapította meg az elemzés.

Az 500 vezető európai nagyvállalat felsővezetőinek szemében London vezeti a rangsort, tavalyhoz képest ismét növelve előnyét Párizzsal szemben. A brit főváros a vizsgált 12 szempont közül hatban a legmagasabb helyezést érte el. Javított pozícióján többek közt a kormányzat által teremtett légkör tekintetében, ellenben a munkaerő költségei szempontjából a 25. helyre csúszott vissza.

Budapestet a válaszadók a 33 tagú mezőny második felébe sorolták be. Kelet-Közép-Európa városai közül Prága és Varsó ismét a magyar főváros előtt végzett, megelőzte ugyanakkor a feljövőben lévő Bukarestet és Bécset is.

Már nem vagyunk olyan divatosak

Schőmer Norbert, az AIG/Lincoln ingatlanfejlesztő fejlesztési igazgatója rámutatott, hogy valamennyi kelet-közép-európai ország hátrébb csúszott a preferencialistán. Lehet, hogy már nem vagyunk annyira divatosak, mint voltunk a 90-es évek elején - mondta.

Budapest nem tud versenyezni a pénzügyi központokkal, de az elmúlt időszakban alig változott relatív helyzete a térség országainak nagyvárosaihoz képest. Charles Taylor, a Cushman&Wakefield ingatlan-tanácsadó ügyvezető igazgatója szerint a magyar főváros vonzó a szolgáltató szektorba érkező befektetők előtt, bár a korábbi évekhez képest drágább lett a munkaerő.

A befektetők általában elégedetlenek a magyarok idegennyelv-tudásával - különösen a vidékre települők, hiszen egy-egy telephelyen legalább 3-400 olyan alkalmazottra lenne szükségük, aki beszél valamilyen idegen nyelvet.

Mind a kutatók, mind a fejlesztők túlzottnak tartják ugyanakkor a hazai IT-technológia gyenge megítélését. Az irodák telekommunikációs felszereltsége, a szolgáltatások lehetősége és minősége lényegében megegyezik a fejlett országok színvonalával. A beköltöző bérlők mégis hozzák magukkal otthoni szolgáltatóikat, és nem élnek a meglévő lehetőségekkel. Szabados Krisztián, a Political Capital igazgatója szerint az egész régiót illető előítéletről lehet szó.

Elkelne a városreklám

Budapest a harmadik helyről a hatodikra esett vissza a kormány által teremtett üzleti légkör esetében: Prága és Varsó előzött az elmúlt évben. Szabados Krisztián viszont rámutatott, hogy a külföldi üzletemberek kedvezőbben ítélik meg a magyarországi adórendszert, mint a hazai vállalkozások.

A városok kiválasztásában a hosszú távú bizalom a legfontosabb, e mellett a többi tényező elveszíti jelentőségét a befektetők szemében - jelentette ki Charles Taylor. Számely Péter, az EuroHypo képviseletvezetője hozzátette, Budapest előkelőbb helyen is szerepelhetne, ha Prágához hasonlóan kitalálna egy róla szóló üzenetet. Az ingatlanadó tervezett bevezetése éppen ez ellen dolgozik.

A városreklámokban továbbra is London és Párizs a legismertebb, ám mögöttük Barcelona, Madrid és Prága teszi a legtöbbet annak érdekében, hogy vonzó üzleti helyszínné váljon. Ezeket Varsó követi, amely nemrég megelőzte Berlint és Budapestet.

Lakos Imre, Újbuda alpolgármestere úgy véli, a magyar főváros közlekedését illető kritikákkal és előítéletekkel sem marketinggel, sem pozitív üzenetekkel nem lehet szembeszállni, csak a tények ismertetésével. Budapesten egyébként a készülő új metróvonal csak a belső tömegközlekedésen javít, és megoldatlan az elkerülő úthálózat, nem megfelelő az elővárosi vasúthálózat.

Schőmer Norbert - utalva a Cushman elemzésére - megjegyezte, néhány éve a fejlesztők igényei közt a gépkocsival való közlekedés és a parkolás lehetősége szerepelt az élen. Ám az irodabérlő cégek jellemzően alulfizetett alkalmazottakkal dolgoznak, akik számára a tömegközlekedés színvonala, elérhetősége került előtérbe.